Mi a véleményetek (különösen férfiak) az esetemről?

A történet ott kezdődött, hogy megtetszett egy lány, akinél megtettem az első lépést. Fogadta is a közeledést. Találka találkákat követett mígnem elcsattant az első csók. Örültem, hogy össze fogok vele jönni, de jött a fekete leves: van barátja. Szerinte megromlott köztük a kapcsolat, és emiatt történt meg. Ekkor gondoltam kilépek az egészből az elején (normális módon) de nem akarta, én pedig engedtem neki. Ugyanúgy ment tovább a dolog minden nap, annyira, hogy már én nem akartam, hogy vége legyen annyira jó volt minden. Közben persze ott volt a barátja is, akiről -nem olyan egyszerűen- nem vettem tudomást. Vele ritkán találkozott mivel a pasi nem Pesten dolgozik. Volt, hogy több hétig nem látták egymást.

A nálam alvásig is eljutottunk néhányszor...

Ennek tudtam, hogy jó vége nem lesz, kb. fél év után közölte, hogy nagyon bántja, amit csinált/csinál, hogy nem tudja tovább ezt csinálni egy olyan emberrel aki őt nagyon szereti stb. Vagyis úgy tűnt megbánta a történteket, épp azért mert már más barátját is csalta meg.

Elgondolkodtam, hogy ocsmány dolog volt tőlem, hogy tudtam a barátja létezéséről mégis megcsináltam, mert nekem sem esne jól ha ezt tennék a barátnőmmel. De amikor elkezdődött akkor még nem tudtam semmit, másképp eleve meg sem próbálom megismerni. Most szerintetek a srácnak jobb így, hogy nem tud erről vagyis nem fáj neki? Nem tudom eldönteni, hogy szeretnék-e a helyében lenni. Vajon szakítana a csajjal ha ne adj Isten megtudna mindent?

Egyébként nálatok már egyetlen csók is megcsalásnak számít, nemhogy sok? A többiről nem is beszélve.

Ez nekem még mindig fájó pont, időközben belezúgtam, és még most sem jutok dűlőre, hogy bánjam a történteket vagy sem. Ha nem próbálom meg akkor bennem lett volna örökre a mi lett volna ha, így meg most már átéltem, ez van. Ti sajnálnátok a helyemben, hogy mégsem inkább velem jött össze?