Hogyan találtatok rá az igazira? Amiből később esküvő/ élettársi kapcsolat lett, esetleg többéves kapcsolat?

Egy fellépésükön találkoztunk először,habár már akkor méregetett,nem volt alkalmunk beszélgetni. Utána bejelölt,lájkolgatta a képeimet. Egy 3-4 hónapra rá egy kicsit jobb hangulatú bulizós estén eldöntöttem hogy ráírok,mert olyan viccesnek,intelligensnek tűnt a képei,kommentjei alapján. Neten beszélgettünk,de nem jött be,nem akartam tőle semmit,csak csevegtünk. Ő írt rám sokszor,elkérte a számom,aztán már sms-ben is írkált,én meg passzívan válaszoltam,"haverilag".

Aztán egy alkalommal összefutottunk egy fesztiválon,akkor láttam először úgy igazán előben. Beszélgettünk,egész este együtt lógtunk az ő társaságával együtt,és végül búcsúzáskor megcsókolt. Akkor úgy éreztem vonzódom hozzá,de nem az az igazi,mivel kicsit furcsa volt elsőre,ezért úgy döntöttem ne legyen köztünk több.

Pár napra rá ahogy kavargott bennem az egész,rájöttem hogy mennyire oda vagyok érte,milyen jó vele beszélgetni,hiányzott. Azt hittem nem fogom érdekelni az első elutasítás után,de gyakorlatilag tárt karokkal várt. Újra ráírtam,hogy beszélgessünk. Egy-két nap éjjel-nappal telefonálás után mondtam neki hogy találkozunk. Akkor jöttünk össze,azóta csak szerelmesebb lettem. Persze voltak hullámvölgyek,dolgok amiket változtatni vagy elfogadni kellett,de mostmár egyre biztosabbak vagyunk benne hogy ez egy életre szól.

5 éve vagyunk együtt.

15 éves koromban plátói szerelme voltam, egyszer bemutattak minket egymásnak, de ekkor sem mert leszólítani. Az érzéseiről én nem tudtam. Ezidőtájt alakult ki az első komoly szerelem az életemben egy másik fiúval, akivel 7 évet voltam. Ezután időközben külföldre kerülve iwiwen régi sulis ismerősöket szívesen jelöltem be vagy vissza a kapcsolattartás miatt. Ezelőtt kb. 1.5-2 éve ért véget a hosszú kapcsolatom, tehát 9 évvel az első találkozásunk után az iwiwen meglátam a profilját, felsejlett ez a fiú a múltból.. bejelöltem, ő visszaírt tényleg én vagyok?-majd egy évtized eltelt. Smsezni kezdtünk (okostelefon nem volt) egy hónapon át, míg nem jöhettem haza szabadságra. (Ő is egy másik országba járt dolgoznj).

Hazajöttem és találkoztunk a szülővárosunkban-hiszen messziről érkeztünk, de mindketten ugyanabban a kórházban is születtünk:-)

Egy ölelés volt összesen a sok órás sétálós randi alatt. A második randi keretében nála a fővárosban megérkeztem a cuccaimmal. Azonnal összeköltöztünk, mert az smsek alatt is végig valahogy TUDTUK, hogy hazaérkeztünk..

Azóta eltelt 12 év, vidéken élünk 2 gyermekünkkel és az első pillanattól közösen dolgozunk a vállalkozásunkban, tehát a munka terén is összenőttünk:-) Nagyon jó partnerei vagyunk egymásnak minden téren.

Tisztán emlékszem arra, amikor bemutattak minket egymásnak és csak néztünk, egy szót sem beszéltünk. Nem tudtam, hogy már akkor a férjem állt velem szemben. Utólag elmesélte milyen sokszor látott az első szerelmemmel az utcán stb. és szomorúan nyugtázta, hogy ezt lekéste..pedig ha mert volna lépni..de mindig összeszorult ha látott, érezte hogy ez valami más. Voltak kapcsolatai, folyt az élete, karriere közben.

Látjátok a férjem már akkor felismert engem, de én őt nem. De egy évtizeddel később mi miatt nem tudom, de megláttam őt a képen és belémhasított egy érzés: “Ő a társam, Ő a férjem”. Olyan képtelennek tartottam ezt a gondolatot.. nem is ismertem, 10 éve látni se láttam. Erre azonnal összeköltöztünk. Őrültségnek tűnt. Végül egy valódi és igaz történet lett és egy olyan társat kaptam, amilyet képzelni se tudok jobbat. Számomra Ő a legcsodálatosabb ember a Földön.

Az akkori barátnőmnek egy távoli barátnője volt. Utáltam, ő volt az idegesítő csaj, a cockblocker. Egy közeli barátnőjével randiztam, állandóan kötekedett. A hátam közepére sem kívántam.

Állandóan égetett, de én meg nyitott típus vagyok, akkor is mindig kedves voltam hozzá, amikor ő f****j volt velem.

Aztán valamiért befejezte. Véletlenül beszélgetni kezdtünk, barátok lettünk, majd 2 év után összejöttünk. Már 5 éve tart.

Figyelmetlen voltam és fellöktem egy villamos megállóban.

Bocsánat hegyek, felsegít, fájdalomdíjként egy üdítő. Olyan 20 perc beszélgetés és tudtam, ő az aki kell nekem. Szerencsémre kölcsönös volt az érzés. Másnap már terveztük az együttélést. Ez volt 36 éve és még mindig örömmel ölelem meg naponta sokszor.

Igaziban én se hiszek. De a jelenlegi:

Badoo. Nekem lassan 1 éve nem volt kapcsolatom. Akikkel volt is valami, valahogy szex után már meghalt az egész.

Akkori találkoztunk, és gondoltam, letesztelem, meddig érdekes a dolog, ha nem dugok valakivel...

Pár hét múlva végül túlestünk rajta, és ugyanúgy keresett, jött, stb.

Aztán 2 hónapra rá (azaz baromi kurwa hamar) ott voltam a kezemben a pozitív teszttel...

(Csodaszép kislány amúgy, és 2 évre rá megszületett a húga is, így van 3 lányom ;))