Ti mennyi idő után osztottátok meg egymással, hogy mennyit kerestek?

Nálam ez sajnos tipikusan "elsunnyogós" téma, mivel ha megtudja úgyis addig tartott... Ha anyagias, ha nem, mivel az én keresetem "túl kevés"...

Én ezt megértem mondjuk, csak szar.

Naivan még az első randin, de nem kellett volna. Később már nem kötöttem az orrára, mert elkotyogta minden ismerősének, hogy mennyit keresek. Pedig direkt megkértem, hogy ne.

De valahogy az ő környezetében mindenki természetesen beszél a fizetéséről, az én környezetemben max a szűk családi kör tudja, még barátok, kollégák között se szokás erről beszélni.

Az elejétől fogva tudtuk. Akkor még egyetemisták voltunk és részmunkaidős melókat csináltunk leginkább, szóval a közös programokhoz meg tervekhez azért kellett számolgatni a forintokat. Szóval mindig tudtuk, hogy ki mennyi pénzt fog kapni, abból mire kell költenie és mennyi az, ami mehet közös programokra.

Mióta mindketten teljes állásban dolgozunk és nem keresünk rosszul, nem kell számolgatni a forintokat azóta megmondom őszintén, hogy nem mindig tudom mennyi pénze van. Nem nagyon van már szükség rá, általában van pénzünk mindenre. Hogyha éppen megszorulunk kicsit akkor szoktuk csak nézegetni, hogy kinek mennyi pénze van. Azt nyilván tudjuk, hogy mennyit keres a másik de szerencsére már nem kell nézegetni, hogy van-e 10 ezer forintunk elmenni valahova.

Ha megmondtam mennyit, akkor kapásból nem lettem vonzó és férfias...

Abban az esetben, ha csak annyit mondtam nem panaszkodhatok, kapásból kölcsön akartak kérni, nem is keveset egyik 5milliót, másik 4-et.

Mikor a válaszom az volt, hogy erre nem szeretnék válaszolni, akkor kapásból alá tippeltek és visszakanyarodunk az első ponthoz :)

Egyik esetben sem lett folytatás, ha nem mondasz olyan számot, ami megfelelne, akkor nem vagy "lenyűgöző, érdekes, férfias" és esélyed a nullához konvergál!