Ti mit tennétek egy ilyen elcseszett helyzetben?

Szóval megismetkedtem egy nővel 6 évvel ezelőtt, volt egy aranyos 5 eves kislánya, randizgattunk, jol elvoltunk, így össze is jöttünk.

Akkoriban anyáméknal eltem, nem mamahotelben, a teljes egzisztenciámat én fedeztem, csakhát egyedül nem lattam értelmét elköltözni.

Odaköltöztem az albérletükbe, eleinte minden szép volt, dúlt a szerelem... Aztán felmondott a munkahelyén, mert idegileg kikészítették, ebben akkoriban még támogattam is... Volt egy húzós hitele, de ezt is tudtam neki fedezni hónapról hónapra.

Emlékszem, volt egy beszélgetésünk akkoriban, hogy mi az amit ő szeretne csinalni, amit tenyleg szeretne...

Fodrász szeretett volna lenni, így en mivel jól alltam, befizettem őt egy fodtász iskolába, ez egy 1 éves suli volt, végig is járta, utana egyből vállalkozni akart.. hiába mondtam neki, hogy az nem úgy megy, ahhoz kezdő tőke kellene, meg kuncsaftok, de ő azt hitte, csak nyitni kell egy "szalont" aztan majd jönnek az emberek...

Bérelt is egy lepukkant épületet, ami pont úgy nézett ki mint az okádék, hónapokig vitte a pénzt, közben semmi járandósságot nem fizetett így mire belatta, hogy nem megy, addigra csaknem félmilliós adósságot halmozott fel...

Ezek utan nagyon csalódott, en meg ekkor is vak szerelmes voltam, ezért vettem hitelre egy házat, 10 evre fix havi 70.000 megy a törlesztőbe, hogy boldogan élhessünk...

Ekkor kitalálta, hogy ő megsem fodrász akar lenni, evek óta fog bele egyik tanfolyambol a másikba, jelenleg munkaügyi központ altal jar, kap rongyos havi 100ezret, tanul...

De utána úgysem fog vele semmit kezdeni, majd jön a következő hülyeség...

A kislanya pedig az aranyos kislányból, időközben a sátánná valtozott... Totálisan szófogadattlan, rendetlen, koszos, a szobájában rendszeresek a hangyák, de szerintem már csotánnyal is talalkoztam a sarokba hanyt plüssök es morzsák meg stb amit épp kedve támad odadobalni, mar láttam egeret is...

Mara már nincs egzisztenciám, a hobbiaim fel kellett adjam, dolgozok és hazajárok... Természetesen asszony ha kitalálja, hogy ő bulizni akar. Akoor elmegy minden izé nélkül, nekem már haverjaimmal nincs kedvem sokszor elmenni sörözni, annyi az anyagi teher...

Nem tehetem ki őket, hiszen, nincs hová, nincs semmijük es senkijük rajtam kívül... De én meg már lassan utálok hazamenni, otthonlenni...

Mert vagy az asszony ordít velem valami miatt, vagy azt halgatom, ahogy a gyerekkel ordítanak egymással...

Az eletünk közben már teljesen felemeszti a fizeteseimet...

Megkapom, szamlák, havi kaja bevásárlas es kész, van most is 5000rem a honapra...

Kilátástalan minden, es soha nem lesz vége...