Mik a tapasztalataitok: a párkapcsolat korai szakaszában adódó problémák (félreértések, nézeteltérések, kommunikációs problémák) a későbbiekben inkább súlyosbodtak vagy az összecsiszolódás miatt inkább enyhültek, megoldódtak?

#11: Ha úgy ugrasz bele egy kapcsolatba, hogy fogalmad sincs arról, hogy kb. milyen lehet a másik, akkor tényleg.

Szerintem ha nézeteltérések vannak és főként komoly dolgokban egyre sűrűbben akkor nem kéne tovább folytatni az ismerkedést, mert hiába nem vitáznátok akkor se illetek össze.

Különféle témákkal ugyanazokat a köröket futjuk, de nagyobb gyakorlatunk van a problémák kezelésében, mint az elején. Van egy rutinunk, hogyan lehet kimászni egy krízisből, és ez biztonságot ad. Én (f) tudomásul vettem, hogy a párom hangulata ingadozhat, de nem veszem már magamra, ezért nem is zavar annyira. Hadd drámázzon csak, úgyis abbahagyja egyszer. Úgyhogy nekünk most jobb, mint az elején volt. Pedig nem "csiszolódtunk össze" abban az értelemben, hogy nem adtuk fel saját személyiségünket a békesség kedvéért. A veszekedés, a drámázás része egy kapcsolatnak; nem menekülni kell tőle, hanem okosan kezelni (főleg a férfinak).

#1-essel értek egyet, nálunk is ez történt.

Javult rengeteget, sőt! Mondhatom megoldódott, csak idő kellett hozzá. Tenni akartunk mindketten az egészért mert szerettük egymást viták ellenére. Pedig az elején úgy voltam vele hogy nagyon más a személyiségünk de ő akart a világképembe csatlakozni. Aztán alkotunk egy közös látásmódot és nem bántam meg hogy az első pár hónap vitával telt el, meg kell tanulni a másik embert kezelni elsősorban! És csak utána tudod igazán megismerni.