Távkapcsolat esetében mindig a nőnek kell a férfihoz költöznie, vagy a férfi is költözhet a nőhöz?

Mi 4 és fél éve vagyunk 200 km-es távkapcsiban. Nekem megvan az álommelóm, én nem hagyom ott. Párom munkája sokkal könnyebben pótolható, tehát ő könnyebben tud szerezni másik állást. Ő fog költözni az én városomba.

ő 33F, én 27N

"ha a pasinak van egy jó munkahelye akkor azt nem fogja otthagyni...." - Miért, egy nőnek ott kellene hagynia egy kapcsolatért, ha van egy jó munkahelye?

Általában az költözik, aki mobilabb. A szüleimnél úgy volt, hogy anyám költözött apámhoz, de nem azért, mert ő volt a nő, hanem mert ő akkor még főiskolás volt, amikor megismerkedtek, apámnak viszont már stabil munkája volt. Apám Budapesten élt és dolgozott, anyám Debrecenben tanult, és kollégista volt, miután lediplomázott, ő költözött Budapestre, és itt keresett munkát.

Ha mindkét félnek van stabil munkája, úgy már nehezebb, én pl. már nem szívesen mennék bele távkapcsolatba, mert nem szeretnék másik településre vagy másik országba költözni, itt vettem lakást, itt dolgozom, megszoktam, diákként még én is mobilabb lettem volna, most már nem vagyok az.

A távolság nehezítő tényező, egy kialakuló párkapcsolat első igazi próbája. Nyilván egyiknek fel kell adni egy sor dolgot, de ezt pontosan tudták akkor is, amikor megismerkedtek.

Legtöbb esetben ez as váltás a két félnek nem egyformán nehéz, így a könnyebb megoldás választható.

Mivel a pénznek, együttélésnek egyik fél sem az ellensége, így némi kínlódás után azért dűlőre lehet jutni.

Nem férfi/nő specifikus a dolog és esetenként a munkahely is segíthet pl. távmunka lehetőséggel. Ismerek olyat, ahol a férfi költözött, meg olyat is, ahol az asszony...