Ezért ti szakítanátok a párotokkal? (bővebben lent)

Na, szóval.. Vidéken élt párom a szüleinél, én is a szüleimnél laktam a közeli városban. Mivel én tavaly kijártam a szakközépiskolát, így valami munka után kellett nézni, nem akartam anyámék nyakán lenni. Párom dolgozgatott ilyen maszek munkát, megfizették, csak nem volt bejelentve, stb.. A haverja és a barátnője fent dolgoznak 200 km-re tőlünk egy nagyvárosban és ők ajánlották, hogy menjünk mi is oda dolgozni.. Ott jó a fizetés, ingyen munkásszállás, tehát lehet is félre rakni rendesen.. Felmentünk, sikerült is, már több mint fél éve ott vagyunk, csak párom most kitalálta, hogy menjünk külföldre dolgozni, mivel az ő szülei ott vannak és jól keresnek és találtak a páromnak is munkát. Mennék én is, de hát nem raktunk el jó formán annyi pénzt, hogy el tudjunk indulni, itt volt a nyaralás is, kölcsön is kellett az anyukájáéknak, meg voltak kiadások.. Megbeszéltük, hogy kimegy ő először, én félre rakok karácsonyig annyit, hogy elinduljak, hogy ne pénz nélkül induljak el. És párom még azt is kitalálta, hogy gyűjtünk pénzt a külföldi melóval és költözzünk vissza vidékre, megvenné a tatájától, meg a mamájától a régi tanyájukat, felújítaná egymillió forintból. Mert az önkormányzat elvileg annyival támogatna minket lakásra, hogy letelepedjünk ott. És majd, hogy ott a közeli gyárban fogunk robotolni kevés pénzért. De hát én meg nem akarok visszamenni a nyomorba, így is örülök, hogy sikerült még ez a munka, nemhogy még vissza mennék élni. És mondtam páromnak, hogy ezt felejtse el, ez halott ötlet. Magyarán "éhen halunk". És akkor mondta, hogy "Jó, te akkor maradj ott fent." És ezt egyszerűen nem tudom hova tenni, hogy miért, meg hogy akar ő itt a szar fizetésekből megélni.. És képes lenne szerintem elhagyni ezért. Ti hogy gondoljátok ezt a helyzetet?