18 évesen igent mondanátok, ha megkérné a barátotok a kezeteket?

Én alapból azt mondom, hogy igen.

De mivel itt kérdezed, azt mondom, hogy nem, mert nem vagy biztos a dolgodban.

A feleségem 19 évesen mondott igent. Én 29 voltam és ez lett a második házasságom - immár 36 éve. Három felnőtt fiúnk van, mind elmúltak 30 évesek. A legidősebbnek három gyönyörű kislánya van.

Szóval nem vagyunk tipikus példák...

Nagyon korai, egyrészt az életkor miatt, másrészt a kapcsolat sem lehet elég régi a házassághoz.

A házassághoz több kell, mint nagykorúság...mind lelki, mind fizikai érettség szükséges hozza, aztán a szociális érettséget sem felejthetjük el...A házassághoz anyagiak is kellenek, amit nem hiszem, hogy 18 évesen valaki előtudja teremteni...Ebben az életkorban még az egyetem vagy munkakeresés, barátok, önmagunk megtalálása a cél, nem a házasság...

Az én vőlegényemnek is volt ilyen világmegváltó ötlete 18 évesen, de eszembe sem jutott az igen-t mondani...nem azért mert nem szerettem, hanem azért mert tudtam, hogy egyetem és munkakeresés előtt túlságosan bizonytalan a talaj a házasságnak...meg persze az ember akkor még fiatal, bolondos, sokat változik a huszonévek közepéig....

Végül együtt maradtunk és egyetem után kérte meg a kezem a párom és akkor "felnőttként" mondtam ki az igen-t....

Vannak kivételek, de csak nagyon kis számban...

Valószínűleg nem változott volna. De szem előtt tartottam azt, hogy távkapcsolatban fogunk élni 3 évig, ami két 18 évesnek azért kihívás...akárhogyan kertelünk.

Akkor azt beszéltük meg, hogy ha együtt leszünk szeretetben és békességben még akkor is, akkor van amiről beszélgetni.

Véleményem szerint jobb volt várni, mint esetlegesen felbontani egy tini-eljegyzést huszonévesen. Egy eljegyzéshez szerintem több kell, mint szeretet és hirtelen felindulás...