Elítélendő ha én kérem meg a párom kezét nőként úgy, hogy tudom, biztosan tőlem akar gyereket?

Igazat adok kérdező, tényleg ne szülessen házasságon kívül gyermeked. Ha már összeköltöztetek, van közös lakás, minden adott, akkor felmerül a kérdés bennem, hogy a kapcsolat elején nem tudtátok annyira egymásról, hogy ki házasságpárti és ki nem? Vagy sodródtatok az eseményekkel és most gondolod, hogy szeretnél 100% házasságot és vele....?

Nyugodtan mond el neki, hogy te szeretnél házasodni és babát, persze ne bicskanyitogató hangnemben :)

Azt tudja, hogy te az esküvő után szeretnél gyereket vállalni? Összeállt benne a kép, hogy ha 1-2 éven belül gyereket akarsz, akkor már itt lenne az ideje lassan az esküvőnek? Mit mond, amikor felvázolod neki a terveidet? Egyetért?

Újra el kellene beszélgetned vele. Ha elfogadja, hogy 1 év múlva teherbe szeretnél esni, akkor mondd meg neki nyomatékosan, hogy neked nagyon fontos, hogy a baba házasságba szülessen. Ha ezt elfogadja, de nem kér meg rövid időn belül, én nyíltan megkérdezném tőle, hogy tervezi-e egyáltalán, vagy mégis máshogy képzeli a jövőt?

De az is lehet, hogy csak nem ilyen lánykérős fajta. A bátyámék is úgy házasodtak össze, hogy előtte nem volt se lánykérés, de eljegyzési ebéd vagy bármi ilyesmi, még a konkrét "Leszel a feleségem?" kérdés sem hangzott el. Egyszerűen megbeszélték és eldöntötték, hogy össze szeretnének házasodni, nekünk már rögtön az időponttal együtt mondták.

A helyedben inkább csak leülnék vele ezt megbeszélni. Elmondanám, hogy én házasságban szeretnék élni, családot alapítani, és megkérdezném mi erről az őszinte véleménye.

A kezét biztos, hogy nem kérném meg.

Szerintem ha már egy lánynak kell vele előhozakodni, az már "férfikérés"-nek számít. Sajnos a mai világban soka tutyimutyi alak, aki nem képes rá:(

Ha nem akarsz éveket vesztegetve várni, akkor ülj le beszélgetni.