Mit gondoltok a 16-19 éves kori eljegyzésekről? Feltétlenül szükséges? Egyáltalán tudják mit vállalnak vele?

19 évesen ?

Na ez lehet kivétel de én 21 évesen mentem hozzá a férjemhez, szültem neki 2 gyereket ( hozzáteszem mellette tanultam ) tehát nem 8 általánosm van !

Majd 2 és 6 évesek voltak a gyerekek megcsalt, állitolag nem élte ki magát, ja elötte 3 évet együtt jártumk !!

Ez régen volt, szerintem ma sincs másképp, most a gyerekek 16 és 19 apjuk 1 évben 1x látja öket mert nincs rá szüksége, én csak azt mondom, ráérnek a fiatalok az eljegyzéssel, mit ér a papir ??? ! Hát ennyit, vagy semmit? Hát 10 éve vagyok ujra norm kapcsolatba szeretetbe, ja és PAPIR nélkül ! És igy jo, legalább is nekem, tanulság!

A magam részéről korainak tartom, bár az tény, hogy egy eljegyzés még nem kötelez semmire. 100-ból egy esetben lesz az első szerlmek egyikéből tartós kapcsolat. Akkor meg minek? Persze, az elején nagy a szerelem, csak azt is tudomásul kellene venni, hogy nem biztos, hogy amikor már együtt fognak élni, mindketten dolgoznak, este fáradtan érnek haza, ugyanolyan romantikus lesz az egész, mint most. Pedig az az igazán érett kapcsolat, ahol a felek képesek tolerálni a mindennapi problémákat, élethelyzeteket. Ha a kapcsoalt kibírja a "szürke hétköznapokat", akkor már esetleg lehet eljegyzés. Én azért előtte mindenképpen együtt élnék egy darabig az illetővel. Lakva ismerszik meg az ember, ahogy mondani szokás...

Én egyébként 20 évesen jegyeztem el magam a párommal, 22 voltam az esküvőnél, és nem bántam meg a dolgot, pedig nekem is sokan mondták, hogy korai az még... Mi már tudtuk, hogy a mi kapcsolatunk kiállja majd a próbákat. Sokan ezt nem tudják...

Én nem tartom elítélendő dolognak, ha valaki korán szeretne házasodni, akár 18-19 évesen. A saját döntése, ő viseli a következményeket. Természetesen divatból hülyeség.

Nekem volt egy iskolatársam (zenesuli), 17 évesen jegyezték el egymást az oszt.társával, érettségi után összeházasodtak, mert együtt akartak élni, és vallásosak voltak. Hamarosan diplomáznak, és nagyon boldogok. Nem hinném, hogy bármi rosszat elkövettek volna.

Aki ezt mondja, az egyszerűen irigy.

Akkor leírom az én történetemet,véleményemet!

Szerintem maga az eljegyzés nem felelőtlen dolog,hiszen ebben semmi olyasmi nincs amit nem lehet megszakítani,vagy nem elkötelezettség.Egy gesztus,egy gyűrű egy szándék amit a férfi kezdeményez a nőnek ha komolyan gondolja a dolgokat vele!persze vannak olyan férfiak akik ezt "szórakozásból"teszik,és már vagy 3-4 lánnyal megcsinálták,de most nem erről van szó.Sztem maga az eljegyzés egy szép szándék (ha persze a fiú nem hülyüli el).Én vállalom az h 18 éves vagyok,2éve együtt a párommal.Nem ő az első nekem,de eddig ő az akivel minden tökéletes!9évvel öregebb tőlem, és én sem az a gondolkodású lány vagyok mint a legtöbb mai 17-18éves lány!Ő dolgozik én tanulok!!!együtt élünk lassan másfél éve,tudjuk egymás jó és rossz szokásait.őszintén beszélünk az érzéseinkről és tudom róla h úgy gondolja h velem le tudja élni az életét,és komolyan is gondolja velem.sőt,most jön a ráadás:1éve a "mennyasszonya"vagyok.Van egy gyűrű rajtam,amire ha ránézek ha pl szomorú vagyok vagy bármi,eszembe jut h van egy valaki aki van nekem és tartozok valakihez!én nem könyörögtem ki tőle h jegyezzen el 17 évesen (ő akkor volt 26!!!) ezt ő gondolta így!esküvű nem lesz 3-4éven belül,de akkor mi van??ismerek olyanokat akik 6-7 év után mentek férjhez.ha nekünk így jó akkor mi van?ha én így érzem magam jól akkor miért ne?ez egy kötelék köztünk egyfajta "elhatározás"a jövőbe.nagyon jól meg is vagyunk.Nah ezek után akinek nem tetszik az őszinte az pontozhat.