Egyetértetek azzal, hogy hosszú idő után kevesebb az esély a házasságra?

nem értem, hogy egyeseknek miért a házasság a leghőbb céljuk.

nekem pont attól jó a kapcsolatunk, hogy papír nélkül is együtt tudunk maradni, nem kell égre-földre esküdözni.

nem szoktam ilyenekkel nyaggatni a páromat, nem célozgatok neki. ő mondjuk gyakran felveti, h el szeretne venni feleségül, de én elég házasságellenes vagyok.

Nem minden esetben.

Egyik ismerősömék 6 éve jártak már együtt, de 7. évre lett eljegyzés, és a 8. évre pedig az esküvő. Mai napig imádják egymást, csak előtte a pénz hiánya miatt nem tudtak előre lépni, mert nem volt házuk, így esküvőt sem akartam. Vagyis nem akartak a szülőkhöz költözni.

aki azt írta, hogy valentin napig vár, aztán szakít. én házasság párti vagyok, de úgy gondolom, hogy ha jó így a kapcsolat, ezért ne szakíts. én 3 évet vártam a gyűrűre. mégis megkaptam. attól még lehettek boldogok, ez csak egy vélemény.

aki pedig azt írta, nem érti a 4-5-6 évet: szerintem pont a fenti példa mutatja. Az elején mindenki lelkes, sokan úgy házasodnak, hogy nem ismerik meg egymást, nem is éltek együtt. Aztán korai házasságnak lehet az a vége, hogy a mosogatáson veszekednek. nyilván ez nem törvényszerű, de én úgy gondolom, hogy aki 4-5-6 év múlva is akar házasodni, talán tartósabb lesz egy kicsit. Biztos van ellenpélda, mint már olvastam is, de szerintem nem az a túlnyomó.

Ez egy nagy lótúró!

Én 4éve vagyok kapcsolatban,együtt élünk 3éve DE SZÜLŐKKEL!

4 év alatt nem azért nem volt esküvő,mert nem akartunk,hanem azért mert nincsenek meg a feltételek!

Nem mindenki teheti meg hogy 1-2 évre házasodjon.A párok nagy százaléka 1-2 éven belül nem teremti meg a lakodalom árát,esetleg 1-2 év alatt nem készül fel a lagzi után egy esetleges gyerekre,és ami az alap,az az hogy 1-2 éven belül nem szerzi meg egy saját lakáshoz való tőkét!(akár hiteles lakás akár nem)

Ha ezek az alapok meglesznek,akkor házasodunk,és ha ezek 10év múlva lesznek meg,akkor 10év múlva fogunk házasodni,ugyanis nem akarok anyám nyakári házasodni sem,és gyereket vállalni sem.

Mellesleg arról nem is beszélve hogy nagy butaságnak tartom 1-2 év múlva házasodni,hiszen az első párkapcsolati évek,felhőtlenül boldogok és rózsaszín ködtől csillógóak.

Ahhoz hogy valakiben valóban biztos legyen az ember,hogy egy életre szóló megfelelő társra talált,100%-osan meg kell ismerje,amire akárki akármit mond nem elég 1-2év!

Ha mégis van ilyen,akkor az nagyon ritka eset,és irigylésre méltó,de a nagy többség nem ilyen,főleg a "mai fiatalság"

Aki nem ért velem egyet,javítson ki.

A válasz írója 82%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: tegnap 11:18

Én is így vagyok, ha ennyire nehezére esik engem elvenni, akkor nem kell. Meg nekem ne dobjon alamizsnát...hogy na akkor mikor vegyelek el mondd meg...semmikor , nem kell...annak a szándéknak szívből kell jönnie, ha még nem jött el nála nem is kell, nem érdekel, nekem is van méltóságom, meg érzéseim, és nem csak akkor kell elvenni valakit ha tündibündi...ő se az sokszor mégis elviselem, mindig el kell egymást szenvednünk jóban rosszban ha ez nem megy akkor ne is erőltessük.

Évek alatt mindent megkap, mindig kéznél van neki a nő, minek strapálja magát, tipikus pasi hozzáállás. Sajnos:( Ez ellen csak mi nők tudunk tenni...okosan, trükkösen :)

Én már megtettem, bejött. :D

Amikor összejöttünk Én 16 voltam a mostmár férjem 18.

7 év után házasodtunk össze.A kilencedik évben született a kislányunk és a 13 évben a kisfiunk.Most idén 15 éve,hogy együtt vagyunk :-)

31/N