Hozzámennétek-e még egyszer a férjetekhez? (És hány éves házasok vagytok? )

Köszönöm, minden válasz hasznos volt. (Az első is, amire az én gépemen 94% van kiírva.)

Érdekes, hogy szinte mindenki igen, én nem így látom. Nem mennék hozzá, hanem továbbra is élettársi kapcsolatban lennénk. Akkor elvállaltam volna egy külföldi munkát, amit azért hagytam ki, mert az esküvőnket intéztem. (Szintén külföldön, de egy harmadik országban lakunk, más állampolg miatt kicsit több elintéznivaló.) Így egy ideig távkapcsolatban éltünk volna, de többször tudtunk volna találkozni. Talán ő is kijött volna utánam, de ha nem is, akkor lett volna keresetem az elmúlt 5 évben, amit hozzáadva a mostani pénzünkhöz, most el tudnánk költözni oda, ami a legjobb lenne a gyerekünk és mindhármunk szempontjából. Később a külföldi munka jó referencia lett volna a mostani lakóhelyemen, valamivel megnövelve az esélyét az itteni munkalehetőségnek. Nemcsak a munka miatt, egzisztencia, lelkileg is jót tett volna, így utólag.

Az esküvő sok helyen a rokonság vendégül látása, akik "kifizetik" a vacsorát (ha egyáltalán fedezi az ajándék értéke), sok rokonságban úgy fogják fel, hogy elmennek magukat megvendégeltetni, az örömszerzés, hogy segítően áll hozzá, a szívből jövő tettek-szavak sokszor elmaradnak, és ha erre senki sem képes a rokonságban, akkor bizony vacsora és annak kifizetése. De voltam már olyan lakodalomban, ami nagyon jó volt, az ifjú párnak meglepetések, a testvérek és/vagy barátok segítettek szebbé, különlegessé tenni a napot, őket meg tudom érteni, hogy még egyszer vállalják a hosszadalmas szervezést.