Házas férfi, hogyan mutassa ki neked egy nő diszkréten, hogy bejössz neki?

Tudom, én is azt hittem, hogy szeret, de közel sem.

Nagyon összetört a dolog...

Igazából még a mai napig sem mondtam el neki, de egyértelműen rajöttem, hogy semmit nem jelentek neki.

Mi van akkor, ha Te is így jársz? Elhiszed,hogy szeret, mindent belelátsz, aztán hopp. Megszégyenülve elkullog az ember, szenved, iszik stb.

Bármit is csinálsz, magadnak köszönheted.

Ritka az, mikor jól jár az ember.

Felejtsd el, légy boldog mással!

Én házas férfiként annyit mondok, hogy kizárólag csak is házasságban élő nővel jönnék össze titkos kalandokra. Sőt, legyenek gyereke, és csak a szexualitásból származó feltöltődésből legyen velem. Én ezt már az elején leszögezném, részemről többet ne is várjon. Ha így oké, felőlem mehet a dolog.

Azért azt megjegyezném, hogy nem azért lennék benne a dologban, mert otthon mindent megkapok... nálunk nincs, vagy mondhatni alig van szex, ezt a témát már átbeszéltük a feleségemmel. Neki közel nulla a libidója. Viszont van egy felépített, jól működő életünk, vállalkozásunk, 20 közös évünk. Nem panaszkodhatok semmire, kivéve a szexmentes életemre. Igazából a feleségem burkoltan de közölte, ő szemet hunyna felette, vagyis amiről nem tud, az nem fájna neki.

Nem érzem gerinctelenségnek egyáltalán. Viszont aki megkap mindent otthon, és csak a kaland meg az unalom miatt lép félre, azt én is tökön rúgnám! Főleg ha érzelmileg a másik mindent beletesz a kapcsolatba, majd ezt a kényelmi pozíciót kihasználva kiskirályt/királynőt játszva rámászik valakire.

"Azt sem tudjuk a férfi boldog-e a házasságban."

Teljesen mindegy, hogy az-e. Semmi közöd hozzá. Ha nem boldog és nem lehet megjavítani, akkor váljon el. Az még mindig tisztább út.

"És nem a felesége tulajdona."

Biztos begyöpösödött vagyok, de házasságkötéskor megfogadta, hogy mellette fogja leélni az életét. A kimondott szónak van jelentősége. Még egy párkapcsolatba is hatalmas gerinctelenség belerondítani, de egy házasságba még inkább.

Remélem koppansz egy nagyot, az ilyenek ezt érdemlik, akik saját magukon túl nem képesek látni és lelkiismeret-furdalás nélkül képesek életeket tönkretenni (nyilván a férfi feleségére és gyerekeire gondolok).

18. "Biztos begyöpösödött vagyok, de házasságkötéskor megfogadta, hogy mellette fogja leélni az életét. A kimondott szónak van jelentősége. Még egy párkapcsolatba is hatalmas gerinctelenség belerondítani, de egy házasságba még inkább."

Ki kell hogy ábrándítsalak, de az élet csak és kizárólagosan semleges. Se nem jó, se nem rossz. A dolgok csak megtörténnek, és hogy ki mit lát benne, az SZUBJEKTÍV. Rengeteg házasságot csak a megszokás tart össze. Elválni? Minek? Cseberből vederbe. Nincs szex otthon? Akkor keress egy nőt vagy egy férfit és csináld azzal. Ezért elválni felesleges, úgy gondolom.

Mennek itt a nagy szavak a hűségről meg az odaadásról. Mennyi kapcsolatot ismerek, ahol valójában egyik fél sem tud indokot mondani, hogy miért nem működik. Egyik sem szemét, tróger, erőszakos. Persze, el kell válni.... Hogy aztán 3 év múlva megint válás...aztán megint...aztán megint.

Nekem ne mesélje már be senki, hogy egy válás után 180 fokos fordulat következik be, persze jó értelemben. Majd aki jön, azzal örök harmónia és szeretet, ja és szuper szex. Hagyjuk már!

Mi van akkor ha egy családanya vagy egy családapa máshol találja meg a jó szexet? Semmi. Maximum az, hogy nem kell leélnie az életét kényszer cölibátusban. Persze, el kell válni. Hajrá mozaik családok! Egy kalap kaki az egész társadalom, de azért játsszuk már el az erkölcs csőszt!

Mert a válás a szex hiánya miatt teljesen pozitív hozadékokkal bír. Ja, legfeljebb leszel hétvégi apuka, a verejtékkel megszerzett vagyon úszik, elmegy. LEhet 40-50 évesen társkeresőzni az ugyancsak bukott és sebzett, rigolyás 40-50-es korosztályban... na jó, nem is fárasztom magam tovább.