Jobbak lennének a házasságok ha nem lehetne elválni, vagy csak súlyos indokolt ügyben?

Szerintem most már súlyosan indokolt esetben sem válnak el sokszor, piszlicsáré dolgok miatt meg igen.... ennyi változott...

Az emberek nem becsülik egymást, a férfiak már fikarcnyi tiszteletet sem éreznek a nők iránt (mondhatom joggal), tehát nem fog kialakulni elkötelezettség érzet a házassággal.

Nem lennének jobbak, sőt ha komolyan vesszük most sem egyszerű elválni. Annyi, hogy sokan túl könnyen veszik, és mondva csinált okokért válnak.

Én is elváltam, és lehet azok akik a fentieket olvassák ellentmondást éreznek a szavaimban. Nincs ellentmondás, nagyon sokat szenvedtem, próbáltam menteni ami menthető, megbeszélni szeretettel a dolgokat, de sajnos egyedül voltam a kompromisszumkészséggel, a változás akaratával. Sok bántás, orditás, lekezelés után éreztem, hogy tönkre megyek, nincs már semmi önbecsülésem. Nem megy ha csak az egyik fél próbál engedni, a másik pedig csak gyötri és minden szavában, tettében csak a rosszat látja. Bár fájt, nem akartam elválni, éveken át reméltem, nem volt más választásom.

Szerintem kölcsönös odafigyeléssel a legrosszabb helyzetből is van visszaút, de enélkül csak idő kérdése...

Bár ezek után nagyon féltem új kapcsolatba kezdeni, mégis az élet elém adta a világ legértékesebb nőjét. Nem tökéletes, két ember között mindig van különbség, de meg van az ami meg kell legyen: mindketten oda tesszük a magunk 50 százalékát, és nagyon boldogok vagyunk.