Szerelem, vagy család?

A párommal lassan 6 éve vagyunk együtt, de sehova nem halad a kapcsolatunk. Szeretjük egymást, jól megvagyunk, minden a legnagyobb rendben lenne, DE...

Amikor összejöttünk téma volt közöttünk, hogy ő még vagy 10 évig nem akar családot, gyerekeket. Korai is lett volna és vállalhatónak tűnt, semmi gondom nem volt ezzel az értékrendjével, viszont néhány hónapja ismét előjött ez a téma és megint csak azt mondta, hogy nagyon szeret, nem akar elveszíteni, de ő "még vagy 10 évig" nem akar sem megnősülni, sem gyereket vállalni.

Eszméletlenül rosszul esett. Nem hisztiztem, nem vágtam a fejéhez semmit, de ez nekem most olyan, mintha a lelkembe taposott volna egy hatalmasat. 27 éves vagyok, nő. Nekem is vannak érzéseim, vágyaim, biológiai órám. 37-8 évesen hova szüljek már gyereket?

Sajnos a véleménye mellett elég erősen kitart, így néhány hete erősen letargikus gondolkodásba estem. Én már vágyom a családalapításra és ehhez el sem tudnék képzelni tökéletesebb embert, mint a párom, de neki ez nem kell. Talán fel sem fogja mennyire megbántott azzal, hogy az én érzéseim figyelmen kívül vannak hagyva. Kicsit "megvezetve" érzem magam és őszintén nem tudom kész lesz-e valaha is erre az egészre. Talán nem ő az ideális pár számomra. :(

Ha elmondom neki szomorúan az érzéseimet ezzel kapcsolatban, akkor az a válasza, hogy túlspilázom és azért mert én szeretném, nem fog gyereket csinálni nekem, neki még nem hiányzik. Énsem akarom, hogy kényszerből vegyen el, vagy szülessenek gyerekeink, de őszintén pofánvágott ez a kijelentése, nem erre számítottam és nem ebbe az irányba haladt a kapcsolatunk úgy érzem.

Mi ilyenkor a teendő? Fogalmam sincs mitévő legyek.