Jogosan kéri a férjem a bocsánatomat a megcsalásáért szexmentesség miatt?

Nagyon sajnálom, ami veled történt, még olvasni is rossz volt, nem hogy átélni.

Ha ilyen helyzetben lennék, a szívem szakadna meg, főleg a kislányom miatt, mert nyilván úgy képzeltem el az életét, hogy egy szerető családban nő fel anyával és apával. De ott lenne bennem az a tudat, hogy valószínűleg soha az életben nem tudnék újra megbízni a férjemben, és azt sem hinném el, hogy őszintén megbánta, amit tett. Azt elhinném, hogy bánja, hogy lebukott.

Szerintem ha valakinek egy félrelépés után legalább bűntudata van, akkor észbekap az első alkalom után, nem pedig folytatja a viszonyt egy hónapig, meg még ki tudja, meddig, ha le nem bukik.

Azt gondolom, egy olyan megcsalást talán meg tudnék bocsátani, amikor a párom a pillanat hevében egyszer "elveszti a fejét", és félrelép, bár azt őszintén szólva azt is nagyon nehéz lenne feldolgozni és tényleg megbocsátani, nem csak beletörődni és vele maradni, de azt, hogy egy hónapon keresztül, rendszeresen ágybabújt valaki mással, akkor, amikor én az újszülött kisbabánkat szoptatom, pelenkázom, gondozom, szeretgetem otthon, én akkora cserbenhagyásnak élném meg, hogy nehezen tudnám vele elképzelni az életemet a továbbiakban.

Az meg, hogy két héttel azután kezd hűtlenkedni, hogy világra hoztam a közös gyerekünket, érzelmileg még sokkal fájdalmasabbá tenné, amit történt.

Óhatatlanul felmerülne bennem a kérdés, hogy mégis mit jelentek ennek az embernek, mit jelent neki, hogy gyerekünk született.

Ha úgy döntenék, hogy nem maradok a férjemnek, a nőnek írnék egy SMS-t, hogy remélem, visszamehet hozzá a férjem végleg, így ezután sem lesz magányos, és hátha legalább kettőjüknek közösen van egy gerincre való csigolyájuk.

Ami meg az anyóst illeti: én kifejezetten türelmes, szelíd és béketűrő embernek tartom magamat, de ha az anyósom egy ilyen helyzetben még nekem mondaná, hogy mit képzelek, azonnal menjek haza a pici fiacskájához, nagyon nagy önuralomra lenne szükségem ahhoz, hogy ne mondjak olyat, amire még 20 éve múlva is emlékezni fog.

Képzeld el ugyanezt a helyzetet fordítva: a férjed valami egészségügyi probléma miatt nem szeretkezhet 6 hétig, vagy egy bizonyos életkor felett potencia problémái lesznek.

Te erre föl két hét után összejársz a szeretőddel, egy hónap múlva lebuksz, mert a szeretőd ír egy SMS-t a férjednek, hogy ne aggódjon, amiért vele nem működik ez a dolog az ágyban, te addig sem vagy magányos.

Szerinted rólad mit mondana ebben a helyzetben az anyósod?

És hogy reagálna a férjed?

Veled ertek egyett. Jogosan koltoztel el!

A parod egy ritka nagy barom, ha annyira nem kepes, hogy felfogja milyen valtozasokkal, sebekkel jar a szules arra sem lett volna erdemes, hogy szulj neki egy gyereket. Gondolom bele se gondolt, a frissen vart es meg be sem gyogyult gattal neked milyen kinszenvedes lett volna a szex. Csak a sajat farkara tud gondolni!!!

Ha ilyenkor megcsalt akkor mit csinalt az elmult evekben mikor meg volt neked?

En meg a kozelembe se engednem azt az onzo ferget!

Ha most ilyen akkor kesobb sem lesz huseges.

Bocsánatot kérni joga van. Neked meg jogod van nem megbocsátani.

Ez egy undorító mocsok, minél előbb megszabadulsz tőle végleg, annál jobb.

Tipikus magyar háasság:

-férj

-feleség

-k..urva....

Előre bocsátom: talán nincs igazam.

De... Úgy rúgnám ki, hogy hármat hemperegne közben, és valamit szétvernék a fején szilánkosra. Rohadt szemétláda. Megmérgezi az egyik legnagyobb örömet, amit az élet egy párnak adhat. Gondolom, még szereted, ezért nézd ezt el, de ökölbe szorult a kezem, mikor olvastam. Az anyós kussoljon, kushadjon, és szégyenkezzen a fia miatt.

Az sms-író r ibanc meg szívja meg, de nagyon.

Elnézést, nem a stílusom így írni, de ezt váltotta ki belőlem.