Szerintetek komolyan tud venni engem ez a férfi?

Most őszintén? Szerinted ki vesz konolyan egy 25 éves riherongyot, aki ahelyett, hogy tanulna, karriert építene, felelősségteljesen házasodna, stb., összeáll egy olyan férfival, akivel soha nem élt nagy szerelemben, és aki mellett szeretőt tart?!

Vicc az egész, amit ide felvázoltál.

Ha a szeretőd is viszonozza az érzéseidet, akkor nem lehet belőle baj. Vagyis de, de nem amiatt, amit írtál.

Ha nagyon beleszerelmesednék valakibe, aki ne adja Isten házas, nem kifejezetten zavarna, sőt örülnék neki ha dobbant értem. Persze, a szikra bennem lenne és mikor kezd kihűlni bennem a dolog elbizonytalanodnék. De hogy ez mikor következik be, avagy bekövetkezik-e egyáltalán senki nem tudja előre.

Viszont más megvilágításból, boldogtalan házasságból nem csak úgy érdemes kiszállni, ha van hova átülni. Sokkal egyszerűbb, még ha nem is tűnik annak, ráadásul sokkal korrektebb és tisztességesebb a másik féllel szemben a mihamarabbi rövidre zárás. Bár nehéz, de könnyebb nem lesz, hova tovább...az idő múlásával inkább nehezedni fog.

Nagyon rossz irányból közelíted meg a problémát. Biztosan fáj az igazság, de te most történetesen két vasat tartasz a tűzbe, és két férfit alázol meg, hazudozol nekik össze-vissza. Ne légy már ennyire önző, emberek életével, érzéseivel játszol. Ha már nem szereted a férjed, akkor el kellett volna válnod tőle mielőtt szeretőt keresel magadnak. Még most sem késő, de ahogy múlik az idő, egyre rosszabb lesz, és egyre több sebet fogsz ejteni mindkét férfin és magadon is. Nagyon nem fair dolog az, hogy azért hezitálsz, nem válasz el, mert mi lenne majd a másik pasival. Értem én, hogy jó a kényelem, meg az anyagi biztonság mellett minden kötelezettség nélkül másnál keresni a "boldogságot", de akkor is szemét dolog, és senkivel szemben se korrekt. Válj el minél hamarabb, az lesz mindenkinek a legjobb, így is elég megalázó ez a férjed számára. Legalább neki adj esélyt, hogy találjon még magának egy normális, hűséges társat az életben.

Lehet kicsit erősnek érzed, amiket most leírtam. De nem véletlenül tettem mindezt. Teljesen hasonló helyzetet éltem át én is, csak én éppen a megcsalt férj voltam, akit két éves titkos viszony után hagyott el a felesége (8 év ismeretség után) úgy, hogy akkor volt egy 1 éves gyerekünk. És hogy mi volt a válóok? Hát hogy az ő részéről sose volt meg az a nagy szerelem, aztán már csókolózni se szeretett, szexelni meg pláne nem, tehát elmúlt az a szerelem, ami szerinte sose volt meg. Persze hogy elmúlt minden vágya, meg elromlott minden testiség köztünk, amikor minden percben a szeretőjére gondolt, még akkor is, amikor éppen velem volt. Én is éreztem, hogy valami nagyon nincs rendben a fejében, nincs is ott lélekben, és emiatt nem jó a szex se. Aztán hosszú idő után kibukott, hogy minden azért van, mert szeretője van.

Aztán vége lett a történetnek 2 év után. "Csak" 4 ember szedett össze egy életre szóló lelki sérülést:

- a volt feleségem: máig bűntudata van, hogy hogy tehette ezt, meg amiért szétszakított egy családot

- a szerető: két évig szeretőnek lenne igencsak önbizalomromboló tud lenni, amikor arra vár, hogy a szerelme mikor hagyja el a házastársát érte, hallgatni az újabb és újabb hazugságokat, hogy na majd most, na majd egy hónap múlva, stb.

- a gyerkőc: soha nem fogja megtudni milyen családban felnőni. És pont az első, legfontosabb életévében nagyon rossz viszonyban voltak a szülei, amikor nagyon nagy szüksége lett volna a biztonságra és a nyugalomra.

- én, a megcsalt férfi: Nem panaszkodni akarok, de gondolhatod milyen érzés, amikor az ember élete romokba dől. Kiderül, hogy akivel egy életre tervezett, 8 év után otthagyja, és viszi magával a gyereket is, aki aztán végképp semmiről sem tehet.

Szóval ne azon agyalj, hogy a szeretőd komolyan tud-e venni, ha elválsz vagy sem. Mert ezt csak egy hülye időhúzás, amivel egyre több fájdalmat fogsz okozni mindenkinek. Döntsd el mit akarsz, a férjedet, vagy a szeretődet, és zárd le a másik kapcsolatot most. Persze egyik döntésre sincs garancia, hogy boldog leszel. Ha a férjedet választod, lehet hogy ő soha nem fog tudni megbocsátani, vagy te soha nem fogsz újra beleszeretni. Ha a szeretődet választod, akkor se biztos, hogy együtt maradtok hosszú távon. Mert általában a szeretőt pótléknak tartják, aki pótolja a házasságban meglévő hiányokat. De az csak utólag derül ki, hogy az a házasság mégse volt olyan rossz, mert a szerető meg pont azokat a dolgokat nem tudja megadni, amik ott megvoltak.