Nálatok pontosan mit takar/takart az, ha "nem illetek össze" valakivel?

a jövőbeli tervek változása is gondot okozhat.

Amikor eleinte mindent megbeszélnek sokszor évekig azon a véleményen vannak ugyanazt tervezik majd az egyik még is máshogy szeretné...teszem fel még is szeretne gyereket..hiába az elején ő sem akart...

Nem dohányzom, nem ismerkedek dohányzóval.

Aktív életet élek, nem ismerkedek otthonülővel.

Eltartom magam 30 fölött, nem ismerkedek olyan korombelivel, akit még a szülei tartanak el.

Nem akarok háztartásbeli lenni, szó nélkül tiltok mindenkit, aki erre akár csak halvány utalást is tesz, hogy a nőt eltartja. De én sem fogok egy felnőtt, lusta embert eltartani.

Olyan családban nőttem fel, ahol természetes, hogy közös háztartásban a házimunka közös, ebben is fontos számomra, hogy hasonlóként gondolkodjunk, mert ugyanezt viszem tovább én is. Aki ki akarja szolgáltatni magát, az keressen cselédet, vagy maradjon a szüleivel.

Nem szeretem, ha valaki politikailag, vallásilag szélsőséges nézeteket vall.

Van háziállatom lakásban, több is, nem fogok ezen senki kedvéért változtatni, akinek ez akadály, az is kuka.

Az egyiknél műveltségi különbség, nem bírtam elviselni, hogy ilyen sötét.

A másiknak kicsi volt a farka, annyira, hogy semmit sem éreztem belőle.

A harmadik nem akart családot még.

Én ismerkedésnél arra mondom hogy nem illünk össze, hogy egy alapvető (v számomra alapvető) tulajdonsága nem tetszik, nem olyan amit egy kapcsolatban el tudnék fogadni.

Pl nekem fontos a jó humorérzék (ami azért elég szubjektív) tehát hogy passzoljon az enyémhez. Ha valakiben ez nincs meg vagy nem passzol/illik az én humorérzékemhez akkor ez az alapvető, számomra fontos dolog "hibádzik".

Nem mondom hogy a másiknak mindenben ugyanolyannak kell lennie, pl világnézetet illetően, de olyan dolgok amik hatással lehetnek a mindennapokra, jövőre nézve azoknak passzolniuk kell.

Pl (nálam még ugyan nem aktuális de sokan nem beszélgetnek ilyenekről és később ebbe buknak bele) a gyerek kérdés. X akar, y nem akar. Ebbe nincs kompromisszum, tehát ezen a ponton nem illenek össze.

20-21 évesen annyit jelentett, hogy az illető nem akart se továbbtanulni, se rendes munkát szerezni, csak alkalmit.

Később azt jelenti, hogy nincs munkája, gyereket akar, még minimális szinten se jár kikacsolódni, 2-3 saját gyereke van, hiányos a fogsora, műveletlen, nincs érdeklődési köre.

Részemről a gyerek dolog nem kompromisszumképes, munkát aki akar talál, ha eddig nem művelődött, most már késő. 28N

#6 és #7 nagyon jól összefoglalta, akár én is írhattam volna ezeket. Épp nemrég szakítottam 4 év után a barátnőmmel, mert bár szerettük egymást, annyira kezdtek feszíteni a gondolkodásunk, a stílusunk, ízlésünk és az érdeklődésünk közötti ellentétek, hogy már nem bírtam tovább.

Amikor együtt nézünk egy filmet, és érzem, hogy ő egyáltalán nem fogja fel azt, amiért nekem tetszik, nem érti a humorát vagy a szimbolikáját, elszomorodom, mert az ilyesmit jó együtt átélni a társammal. Vagy ha nem lelkesedünk egymás ötleteiért, konkrétan totál hülyeségnek tartjuk azokat, vagy egyikünk utál emberek közé menni, velük kommunikálni, a másikunknak ez alapvető igénye, ezek is rombolják a kapcsolatot. Ugyanígy a szociális érzkékenység hiánya a másiknál, vagy a természethez, környezethez való viszony különbsége is lehet kiábrándító. Az exnőm állandóan azt hajtogatta, hogy örül a különbözőségünkek, mert unalmas lenne, ha ugyanolyanok lennénk. Erre rendszerint azt a hasinlatot mondtam neki, amikor két teljesen különböző nyelvű ember akar kommunikálni egymással. Ott nem izgalmas, hogy más nyelven beszélnek, inkább csak akadályt von közéjük. Attól, hogy egy párnak van közös nyelve, közös hullámhossza, még nem fogják unni egymást.