Mit tegyek, ha azért nem szakítok, mert nem akarom megint megélni a szakítás "élményét"?

Persze, ha olyan párom lenne, aki megver, megcsal, vagy ilyen nyomós okom lenne, szakítanék (szerencsére ilyen még nem történt velem).

24 éves lány vagyok, most vagyok a 6. párkapcsolatomban, voltak hosszabb, rövidebb kapcsolataim is. Mindegyiket sokáig gyászoltam. Volt, ami egy hónapig se tartott, mégis hetekig voltam miatta rosszul, miközben más max 3 nappal és sírás nélkül megússza. Mindegyik élmény frissen él bennem, akkor is, ha 6 éve volt, akkor is, ha nem volt egy hosszú kapcsolat.

Most is van kapcsolatom, de úgy érzem, vannak olyan tulajdonságai, amik hosszútávon ki fognak készíteni, megbeszélni nem lehet vele (próbáltam), ezért elgondolkoztam a szakításon. Aztán megtorpantam. Átéltem ötször valamit, ami borzalmas volt, amiből volt, hogy fél évig nem másztam ki, át akarjam élni hatodjára is?

A másik, hogy közrejátszik a családi nyomás is. A családom úgy van vele, hogy már nagyon szeretné, hogy megismerjem a leendő férjemet, plusz úgy gondolják, szingliként nem lehetek boldog (ezzel nem értek egyet, ha már túl vagyok a szakításon, akkor jól elvagyok egyedül is). Minden alkalommal, amikor szakítok, el se merem mondani, ha meg elmondom, kerülöm őket, mert nem érzik át a helyzetemet. Vagy nem volt még fájdalmas szakításuk, vagy évtizedekkel ezelőtt, de folyton kérdezősködnek, köteleznek arra, hogy beszéljek róla, vagy egyszerűen csak a jelenlétemben vannak és zavar, mert csak sírnék a takaró alatt.

A másik, hogy félek attól, ha valaki megtudja, hány kapcsolatom volt, ribinek tart.

Ezen valahogy túl kell lépnem, mert többször benne ragadtam már rossz kapcsolatban csak ezek miatt.

Esetleg pár szakítás túlélésére való tippet is elfogadok :)