Miért szerernek egyes nők lábtörlők lenni?

Nőként kérdezem, komolyan nem értem. Most nem a családon belüli erőszakra gondolok, elhiszem, hogy a félelem sok nőt benntart egy kapcsolatban... Bár azt is valószínűleg másképp reagálnám le, ha megütne a párom.

De miért van az, hogy léteznek nők, akik konkrétan pánikolnak, ha a pasijuk szóvá tesz valamit, hogy például nincs otthon vacsora vagy ha nem takarít maga után. Ha a párom nem takarítana maga után, oda sem költöznék. Főzni azt szeretek, de néha ő is asszisztál, ha meg nincs főtt kaja, az sem baj.

A másik ilyen a fogamzásgátlás. Szenved tőle, hízik tőle, fáj neki, minden rossz, de a pasija miatt csakazértis szedi... Ha nekem ilyen gondjaim lennének (vagy annak, akit szeretek), azonnal megszüntetném a problémát.

A megcsalást elnézik, ha a párjuk disznó módjára beszél róluk, azt is, ha forog a feje más nők után, mint a bagolynak, az is belefér, hagyják bújkálni zárolt telefonnal. Ha a párom így viselkedne, úgy kivágnám, mint azt a bizonyos macskát, mondván nem alkalmas párkapcsolatra.

Nekik meg minden belefér. És még magukat hibáztatják meg visszamennek egy gyökérhez, aki kidobta őket, mert épp másra vágyott.

Esküszöm nem vagyok vérfeminista, sem agresszív, de néhány nő helyében nemhogy nem tűrném, de még meg is leckéztetném ezeket a barmokat. De nekik minden jár, minden gusztustalant is megcsinálnak nekik. Komolyan nem értem néhány barátnőmet sem, hogy a pasi mondja neki, hogy nek érez iránta úgy, ez a szerencsétlen meg kefélget vele annak reményében, hogy majd beleszeret. Jézusom.

Nem akarok senkit degradálni, lehet hogy nekem sincs fogalmam arról, hogy milyen a szerelem, de néhány embert a párjával együtt legszívesebben megütnék, hogy az egyik miért csicska, a másik meg miért görény.