Közel a 30hoz már miért nem azok a dolgok fontosak az embereknek, mint korábban?

Van aki már fiatalon is céltudatos és öntudatos.

Ennek megfelelően választ pályát és társat már nagyon fiatalon.

mert 15 evesen apad anyad tart el es mas dolgod sincs mint szerelmesnek lenni. 30 fele meg mar lassan azon gondolkodsz TE hogy fogsz eltartani valakit es nyilvanvaloan ez mar nem megy pl egy olyan pasi mellett aki munkanelkuli es vmi underground zenekar gitarosakent varja a nagy befutast. stb

nem agysebeszet

A tapasztalatok :)

Nálam emiatt van minden másképp.

31N

Abban nem értenék egyet, hogy fiatalabban érzelmesebbek az emberek.

Pont eleget váltogatják a "szerelmüket" mindig van egy "mindennél jobban szeretem" barátjuk vagy barátnőjük.

Ebben a korban 30 hoz közel s felett, stabilabb kapcsolatot keresnek az emberek. És azzal az emberrel stabil életet szeretnének. Akivel együtt lehet élni.

Persze persze rossz tapasztalatok meg brühühü. Nem tudom, én úgy gondolom, hogy egy olyan ember aki rendben van fejben meg lelkileg nem fog ekkora pálforduláson keresztül menni. Nekem kicsit mindig büdös ez a "jajj én olyan sokat szenvedtem, a fájdalom és a tapasztalatok megváltoztattak" dolog. Mindenkinek vannak rossz tapasztalatai, mindenkinek összetörik a szívét, mindenki kudarcot vall néha. Mégsem változnak meg az alapvetően egészséges, középutat képviselő prioritásai. Aki emiatt teljesen kifordul önmagából és a biztonság miatt összejön valakivel aki még csak nem is tetszik neki azzal szerintem eleve gondok vannak fejben.

Én úgy gondolom, hogy egy mentálisan ép ember mindig az aranyközéputat vallja párkeresési szempontból életkortól függetlenül. Tehát 20 évesen se jön össze egy 8 általánost végzett underground banda gitárossal, de 40 évesen sem jön össze olyannal aki iránt nincsenek komoly érzelmei csak mert anyagilag éppen tudna rá alapozni. Ha valaki ennyire szélsőséges lesz a párkeresésben ott nem hinném, hogy csak a tapasztalatokkal volt a baj.