Összejönnél olyan emberrel, akinek nincs munkája?

Az egyik fiú barátom nem rég bevallotta, hogy kb. a 3. találkozásunk óta belém van zúgva (1,5 éve) és szeretné, ha adnék neki egy esélyt. Őszintén én is többet érzek iránta, mint barátság mert, nagyon sok mindenben hasonlítunk pl. fura a humorérzékünk, ugyanaz a hobbink, hasonló dolgokat szeretünk és sok esetben ugyanúgy gondolkodunk. Viszont van egy "hibája", amit nem értek és, ha teljesen őszinte akarok lenni zavar is benne. Volt egy aránylag jó munkahelye, amit 8 hónapja ott hagyott, mert szerinte nem fizették meg rendesen, de azóta se keresett másik helyet. A szülei nagyon jó módúak és amíg dolgozott tudott félretenni, szóval most abból él. Számomra furcsa, hogy egésznap csak sorozatokat néz meg a haverjaival lóg 24 évesen. Vannak céljai meg minden, de ezért nem akar megdolgozni, elvárja, hogy minden az ölébe hulljon. Nem azzal van a gond, hogy nincs jelenleg munkája, sokkal inkább, hogy megfelel neki így is. Bárkivel előfordulhat, hogy elveszíti az állásat és, ha átmenetileg nem dolgozik azt megértem, de nála nem ez a helyzet. Önmagában emiatt nem szeretném visszautasítani, mert nincs semmi közöm ahhoz, hogy miből tartja fenn magát, de egy ilyen sráccal lehetetlen számomra komolyan tervezni. Nekem fontos, hogy legyen munkám, ez ad egyfajta biztonságot és nem tudom megérteni neki hogyan felel meg ez az élet. Ti ilyen helyzetben adnátok esélyt a dolognak? Sok mindenben tényleg hasonló a gondolkozásunk, de ebben úgy tűnik nagyon nem és szerintem azért ez fontos dolog egy kapcsolatban.

24/L