Ti éreztétek már azt, hogy ki akarjátok sajátítani a párotokat?

Nehéz ilyet bevallani, de mostanában kezdem ezt érezni. Zavar, ha abban az időben mikor együtt tudnánk lenni, őt állandóan hívja a családja, barátai stb programokra. Sokszor hív engem is, ez tény. Mi általában hétvégén tudunk együtt lenni, mert hétköznap ő estig dolgozik és ha bejön 1-1 hétvége, amikor ezerfelé hívják programokra és szinte semmi közösen töltött idő a szexen kívül, az nem tetszik. Tudom, ez nagyon rossz tulajdonság, és sokat gondolkodom, hogy mi az oka ennek. Meg engem úgy annyit nem hívnak barátnők stb programokra és a családom sem ennyire összetartó, kb a kötelező családi dolgokon kívül más nincs is. Őt meg a féltestvéinek a féltestvérei is hívják, tehát horizontálisan is erős a kohézió, sok a program. És talán féltékeny vagyok?

Nem tudom, mit csináljak... Sok a dolgom nekem is, vizsgaidőszak, hobbi stb. Éppen ezért ragaszkodom a heti kb 3 talihoz szikla szilárdan (ebből 2 hétköznap este, 1 meg a hétvége legalább egyik napja). Úgy gondolom, olyan hatalmas igényeim nincsenek, pláne egy 2 éves párkapcsolatban.

Meg mikor együtt vagyunk, nyaraláson, hétvégén, ünnepen, ényegében mindig hívják az ügyfelek céges ügyben.. És ez is zavar. Sokat veszekedünk emiatt, pl nem értem miért kell felvenni a telefont ügyfélnek vasárnap este 10kor. Az én hobbim is hasonló (ezzel keresek pénzt egyelőre, meg dolgozni rendesen nem dolgozom) és ha utolsó pillanatban szólnak, hogy fellépés van, nem megyek, ha a barátommal van megbeszélve valami. Nálam ez elvi kérdés. De akkor se, ha "csak" egy barátnővel. Viszont barátommal kb telefonálni se lehet úgy, hogy ne kelljen legalább 1-2x letenni e közben, mert hívják ügyfelek is. Ma is, 27, hétvége... Egy negyed órás telefont 50 perc alatt tudtunk elintézni, mert hívogatták közben. Mondtam neki, hogyha még egyszer leteszi ügyfél miatt, vissza se hívjon már. Elfogy a türelmem ilyenkor. Hosszú hétvége van, most kivételesen legyek én az első, ne az ügyfél! Munkaidőben ezt megértem, de így hétvégén nem.

Meg nyilván nem a pénz számít, hanem a szándék, de nekem az is furcsa volt, hogy a húgának egy tök drága ajándékot vett, nekem meg kb ötödannyiért és ilyenkor elgondolkodtató, hogy hol is helyezkedem el . És ez most nem a pénzről szól tényleg, hanem úgy ámblokk a mögötte húzódó dolgokról.

Meg ma este sokáig lesz programom és meg lett beszélve, hogy éjszaka autóval haza dob, de kiderult, hogy hívták házibuliba és inna.. És én totál kiakadtam, hogy így lehet rá számítani meg ezeket a fejéhez vágtam. Pedig oké, persze, menjen buliba, de én vettem ezt túl érzékenyen.

Szóval összegezve ezt érzem, hogy féltékeny vagyok az ő életére e s igazából nem tudom, mindenkire, aki körülötte van. És ez beteges... De nem tudom, hogyan tudnék változtatni :/ Amiket felhoztam, az cska pár konkrét példa, hogy érzékeltessem, hogy miken szoktam kiakadni. Úgy változtatnék magamon, de nem tudom hogyan... Egyszerűen sertodekeny és irigy vagyok, és nem tudom.. Talán ő túl jó hozzám, és nekem hozzá képest sokkal rosszabb az életem és állandoan ezt a frusztaltsagot fogom érezni.. Vagy nem is tudom, mit tegyek...