Van itt olyan (külön városban élő) pár, akik a koronavírus lecsengéséig nem fognak találkozni egyáltalán?

Jelen.

Ráadásul én felvidéki vagyok, jelenleg kötelező 14 napos karanténban, így egy országhatár is elválaszt minket.

Szerintem egy biztos alapokon álló párkapcsolatban minden további nélkül ki lehet ezt bírni.

Hangsúlyozom, hogy nem kellemes, elképesztően hiányzik a másik, de pont a biztos alapok miatt, a kölcsönös bizalom miatt és a rendszeres kommunikáció miatt (nem csak messenger, hanem hanghívás, videochat is) a súlyos hiányérzet ellenére el lehet viselni a kapcsolat károsodása nélkül.

Van ott baj, ahol pár nap/hét külön töltött idő simán egymás ellen fordítja a párt, nem?

F

Mi sem fogunk találkozni a párommal. Megbeszéltük, és nem csak a magunk, de a szüleink érdekében is. Már most nagyon hiányzik, de próbálok arra gondolni, hogy ha vége lesz ennek, akkor sokat leszünk együtt. Már tervezgetjük miket fogunk csinálni. Addig naponta többször beszélünk, van videochat is. Nem könnyű, de bízunk egymásban és vigyázunk egymásra, ami most a legfontosabb.

Mindig arra gondolok, hogy a nagyszüleinknek/dédszüleinknek hónapokat kellett várnia egy-egy levélre, és évekig nem is látták egymást, ha nem volt szerencséjük, akkor meg soha többet nem találkoztak.

Ehhez viszonyítva nagyon nagy szerencsénk van. Becsüld meg a lehetőségeket, még ha nehéz helyzetben is vagy.

19/N

Én a barátommal néhány nappal azelőtt jöttem össze, hogy bezárták volna az egyetemeket. Lassan 2 hete nem találkoztunk. Ő Budapesten lakik albérletben, én meg az agglomerációban. BKV-znunk kéne ahhoz, hogy találkozzunk, így megfertőzhetnénk egymást plusz az én családomat. Tisztában vagyunk azzal, hogy valószínűleg egyikünknek sem lenne komoly baja tőle, de mind a ketten komolyan vesszük az otthonmaradást.

Nyilván nagyon rossz, hogy egy évvel egy nagyon csúnya szakításom után, amikor végre megint jól érzem magam valakivel, nem lehetünk együtt, de minden nap rengeteget beszélünk és várjuk hogy újra találkozhassunk.

Egyébként elég sokat veszítettem az egyetem bezárásával, és ha olyan döntéseket meg kellett hozni, hogy nem járhatunk közösségbe és boltba is csak akkor menjünk ha nagyon muszáj, akkor nem fogok egy ilyen komoly dolgot félvállról venni és csak azért is azt csinálni amihez kedvem van.