Szerintetek lehet abból probléma, ha valaki az első kapcsolatánál megállapodik?

Nagypapámnak Lada kombija volt a Kádár rendszerben. Istenítette.

Aztán amint bejött, egyből lett egy új Mazdája, és elmondta, hogy nem is értette, mit szeretett a Ladán, mikor ég és föld a különbség.

Nem idős rokonságban, hanem a saját korosztályom körében többeket is ismerek, ahol az első "diákszerelem" (gimiben vagy az egyetem első 1-2 évében megismert párral) végül házasságba és családba torkollott. Nyilván nem élek velük egy fedél alatt így nem tudhatom, de kívülállóként boldognak és kiegyensúlyozottnak tűnnek.

Szóval csak a feleken (és némi szerencsén) múlik szerintem, hogy működőképes legyen a dolog.

Szűk 58 éve, hogy megismerkedtünk. Mindkettőnknek első szerelem volt. Idén nyáron lesz 55 éve az esküvőnknek. Lakodalom pénzhiány miatt nem volt, szülők sem tudták volna állni a költségeit. Addig tanultunk. Vannak gyerekeink, unokáink. Nagyon boldog, összetartó család és rokonság vagyunk.

Valamit a nézeteltérésekről, vitákról: IGEN, VOLTAK, VANNAK! De nincs mosolyszünet, és mindig az szólal meg, akinek közlendője van a másik felé. Nem azt nézzük, hogy legutóbb én kezdtem el a beszédet, most a másikon van a sor.

Ffi.

Biztos van akiknek sikerült, gratulálok hozzá.

A feleségemmel most fogunk válni 25 év házasság után, mert összejött egy 20 éves sráccal, aki 4évvel fiatalabb mint a közös fiunk.

Nekem úgy tűnt hogy minden jó a kapcsolatunkban, de kiderült hogy neki nem volt elég ez az élet, most akarja kiélni magát.

A gyerekeink szerencsére felnőttek, nem befolyásolja őket sokban.

Persze ők sem nézik jó szemmel hogy az anyjuk egy velük egy idős pasival hempereg