Mi lesz ebből?Miért ilyen?

Úgy érzem nagyon eltàvolodtam a férjemtől,sokszor megbánt.2 gyerekünk van,akikkel 99 szàzalékban én foglalkozom.Nincs apás nap,közös foci,medencézés.Tanítási időben talán évi 2-3 x ha értük megy (vagyis elvisz kocsival én meg bemegyek értük) ez az amikor ő megy értük.Évekig nemtudta hogyan hívják az ofőt,melyik a gyerek szekrénye,vagy éppen itthon melyik szekrénybe vannak a gyerekek ruhája.Sosem nézi meg az ellenorzot mert neki nincs ilyenkre ideje.Nem dolgozom,közös megegyezéssel maradtam itthon,mert hulla voltam amikor dolgoztam,keveset is kerestem,ahhoz képest amennyit oda voltam,meg emelett a fenti dolgok,plusz állatokat tartunk akiket én gondozok,meg mindenappi friss főt kaja legyen neki,meg tanuljak a gyerekkel.Nem is volt gond egy darabig,de mostánban nagyon bántóan viselkedik.Tudom,rengeteget dolgozik,értünk,de mindenre huzza a száját.Alig voltunk valahol a nyáron a gyerekekkel,meg előtte majdnem 3 hónapig itthon voltunk a covid miatt.(10 ből 9 szer csak 3 an megyünk,rendesen könyörögni kell hogy jojjön velünk ) ezek is inkább ingyenes dolgok voltak.Mindig a pénzen balhézik hogy én könnyen vagyok,mert egész nap csak itthon vagyok és nem csinálok semmit.Nagyon megbánt ezzel.Elakartam menni dolgozni,most lett volna két munka lehetőség,elmondtam neki,és ahelyett hogy örülne,támogatná ilyeneket mondd:remélem te is annyit keresel legalább mint én,úgy menjek el dolgozni hogy ő nemfog itthon maradni a gyerek miatt,ha esetleg volt roma ember a helyen,akkor en biztos c.ganyok között akarok dolgozni..stb..mindehez volt rossz szava.Az benne a fura hogy nem napról napra élünk,neki a hobbija minimum havi 100 ezer,napi 1 doboz cigi,màrkàs cipő,ruha.De ránk meg sajnál mindent.Pl egy strand belépő 1000 ft,és felvan háborodva.Nem jàrok se fordrászhoz,se kozmetikushoz,kormoshoz sem,szóval sehova ahol pénzt kell kiadni.Nekem jo a kínai 1000 ft os papucs is.De a tegnapi..besokalltam.Van autónk,neki van jogsija nekem nincs.Felhoztam (csak ötletnek) hogy de jo nekem is jogosítvány,akkor több helyre eljutnánk a fiúkkal.Azt vàlaszolta hogy miért nem tettem le addig a jogosítványt amíg nem ismertük egymást. (Apukám meghalt 16 éves koromba,kenyérből nem ettünk eleget,ezt tudja ő is,tisztában van vele,és mégis ilyet mondd.19 voltam amikor megismerkedtünk.Meg ha nekem lenne jogsim akkor állandóan kocsival mennék és a benzin sincs ingyen.Sz.r ez az elnyomás,mert ez az!!!!Volt hogy joval tobbet kerstem mint ő megsem voltam sose ilyen,en közösnek tudtam le mindig.Eleg van,betelt a pohár nem bírom ezt.Már beláttam hogy ez 100 százalékig az én hibám,mert màr ráhagyom.Nincs erőm kedvem vitázni,mert ha kiáltam magamert se változott semmi.Már ráhagyom.Semmi értelme így az egésznek,hogy semmibe vagyok nézve.Ha dolgozom is ugyan ez van.Már barátaim sincsenek,mert öt zavarta ha jött valaki,arról nem is beszélve ha én akartam elmenni valahová.Kb 0 a felnott társaságom,csak a tesom.Nem is merek barátkozni senkivel..miatta.Tisztában vagyok vele hogy ez igy nem élet.Igazából nincs nagyon kérdés,csak Fel évnyi banatom írtam le.