Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan tudnek ebbol kilabalni? (Hosszu)
Sziasztok!
Sajnos tobbretu problemam van.
Az elso, hogy a szuleim mindigis uralkodni szerettek volna rajtam. Nem mehettem busszal a tobbiekkel, mert megkeselnek, megolnek, beirattak olyan iskolaba, ahova utaltam jarni, kotelezo volt veluk mennem nyaralni es elvezni minden dolgot, ami nekik jo. Raadasul minden lepesemrol tudni akartak. Azt is megmondtak, szerintuk kihez kellene mennem felesegul, mert jomodu... Aki atelte, tudja milyen ez.. Aranykalitka.. Nincs testverem. Egyetlen unoka vagyok. Aztan beirattak olyan foiskolara az akaratom ellenere, amivel semmire nem mentem. Mert egy rokon azt a szakot tanacsolta, azzal "lehet penzt keresni". Mint utolag kiderult nem, meg plusz 5evet kell tanulni, hogy valamit kezdjek magammal. Foiskolan kezdtem elni, hisz kollegiumba kerultem. Vegre bulizhattam, jottem-mentem. Osszeismerkedtem egy, fazonnal. Rendkivul rossz kapcsolatom volt vele,, de hittem, hogy megvaltozik. Nem akart dolgozni,, csak a szamitogep. Tanulni sem akart. Vegul megutott, mert nagyon kiakadtam ra, rajtam eloskodott. En tanultam es dolgoztam is. Kozos munkahelyre kerultunk, ahol csak miattam nem rugtak ki. En feljebbleptem, o pedig ezt annak tudta be, hogy en szettettem a labam a fonoknek...
Szoval a sok lelki bantalmazas miatt kiszerettem belole. Ott megismerkedtem egy fiuval,, akinek volt baratnoje. Tudtam, hogy nincs nala eselyem, de nagyon vonzott.. O volt az, aki ha a kozelembe jott, kezem-labam remegett. Megbecsult dolgozo, ertelmes fiu. Aztan jott egy masik srac es egy harmadik is. Ok is erzelmet valtottak ki belolem. Ezert szakitottam a volt baratommal. Tudtam, hogyha mar en kikacsintgatok, akkor nem varom meg azt, hogy megcsaljam. O nem ellenkezett, elkoltozott. Nagyon vagytam a szeretetre, ures lakasra ertem haza es mindig sirtam. Ezt az egyik fazon kihasznalta. En teljesen osszetortem, kihatott a munkamra,, termeszetesen az egyik munkatarsam tamogatas helyett folyamatosan tamadott, kiakart turni. Az addig felfele ivelo karrierem az alom munkahelyemen, az alom munkaval derekbatort. Ugy az egesz eletem is. Hazakoltoztem,, ahol addig eltem, a kornyekere sem akartam menni. Szexkapcsolatba bonyolodtam, nem hittem magamban. Lett egy masik varosban masik munkahely, de ott sokszor ilyen-olyan indokkal nem fizettek ki minket.
Az egyik volt munkahelyemen levo munkatarsam (meg az alom munkahely elott) ram irt. Tudtam, hogy o lesz a ferjem. Tokeletes volt minden. A terveink megegyeztek. Kertes haz, koltozes egy jobb helyre vagy akar kulfoldre, kutya, macska, baba, nyaralasok, kirandulasok es persze a szerelem. Egy ideig ez is volt... Kiderult, hogy pucer kepeket tartogat a volt baratnojerol. Meg amugy meg faj neki az elvesztese. Es meg kepe is van rola. Egy honap kuzdelem utan szakitasra kerult sor. Mig vegul egy nagy takaritast vegzett az eleteben. Ezzel zart le mindent.. Viszont szerette a fiatal csajokat nezegetni elottem is. A mai napig ebbol van vitank. Viszont sok szuper kizos elmennyel gazdagodtunk, mentunk nyaralni, kirandulni. Aztan osszekoltoztunk alberletbe abba a varosba, ahova megfogadtam, hogy soha tobbet nem megyek. Elotortek az emlekek. De o mashova nem hajlando menni a munkahelye miatt. Majd kesobb veszunk kerteshazat videken.. Oke.. Mindig mondta, hogy o apatipus. O szeretne gyereket. En nem szerettem volna, de kesobb majd igen. Belegondoltam, hogy most meg "idoben vagyok". Az osszekoltozes utan teherbeestem, szerettuk volna a babat. Nagyon nehez szules volt. Nagyon beteg voltam, szakadtam, sok vert vesztettem. Harom honapig anyumeknal laktunk. Rengeteg vita es veszekedes vokt. Amennyit segitettek fizikailag, ugy megtortem miattuk lelkileg. Ok a sajat gyermekuknek tekintettek a mi kislanyunkat, minket is iranyitani akartak. Sajnos az egeszsegem miatt harom honapig ott voltunk. Aztan visszakoltoztunk az alberletbe. A ferjem turelmetlen volt a gyerekkel, ha sirt, duhbe jott, orditozott, kiakadt. Nem ilyennek kepzelte el az apasagot. Nekem is szoknom kellett az anyasagot... De egy babanal a kulcs a turelem es a szeretet. Itt, ahol lakunk, rohadt draga a lakas, nem szeretnenk ennyi penzt kiadni.
A ferjem itt szeretne letelepedni, esze agaban sincs koltozni, ahogyan regen emlegette. O kertes hazba se szeretne menni, ahogyan regen... csak lakasba. Neki mindegy, hogy milyen pici a lakas,, csak legyen sajat. En nem igy latom.. En nem szeretnek csak azert lakast venni, csak hogy legyen.. Ha utalni fogok hazamenni, akkor minek veszunk fel 20evre hitelt??? Minden lehetoseget vegigjartunk. A kapcsolatunk megromlott. Most dolgozunk azon, hogy ujra egymasra talaljunk. Itt, ahol en utalok elni, itt szeretne o egy apro lakast venni.. Mert erre lenne keret.. Raadasul... Ismerosom facebookon az a volt munkatarsam,, akiert odaig es vissza voltam. Uj baratnoje lett, eljegyezte, gondolom nem sokara eskuvo lesz es gyerkocok. Olyan boldogok.. Ezt hallomasbol is tudom.. Es en tegnap emiatt nagyon kiborultam. Eszembejutott, hogy mi lett volna, ha... Ok ugy elnek, ahogy en szerettem volna. Vele.. En tudtam, hogy o milyen. Es tegnap osszetortem. A szules utan fel ev alatt 30kilot fogytam. A szuleim, a ferjem,, az egesz eletem... Ugy erzem uj eletet kellene kezdenem a babaval. Ugy erzem valasztas ele kellene allitanom a ferjem. Mert en itt nem tudok elni, ebben a varosban dolgozik a fazon es gyakran, ha kirandulunk, arra fele visz az ut es odanezek, hatha latom. De ugye ez... Remenytelen. Mert kivitelezhetetlen az egesz ugy. Akkor, ott, amikor ott dolgoztam kellett volna erosnek lennem... Sajnalom a munkahelyemet is. Ugy erzem beleloholtam magam egy langyos vizbe. Becsapott engem,, legalabbis igy erzem. Amiket megbeszeltunk a kapcsolatunk elejen, azokat o mar nem ugy latja. Nekem viszont meg mindig celok... Hogy valtozhatott meg neki? O sem tudja.. Biztonsagos ez a kapcsolat, "elvagyunk". Es ennyi. Sokszor leultem mar vele beszelgetni, de o mindig csak azt szuri le ebbol, hogy en csak veszekedni akarok es harit... Nincsenek tervei. Mindig az a valasz, hogy "nem tudja" hogy legyen, marmint a munkahely, lakas, mert a kozelben elnek a szulei es tulajdonkeppen oket sem akarja itthagyni, most, hogy igy belegondol...
Szoval o meg siratta a baratnojet, mikor mi osszekerultunk, miatta koltoztem vissza abba a varosba, ahol en rosszul erzem magam, olyan munkahelyem lett, amit nem szeretek, mert nincs benne rendszer, csak keszekuszasag, en a ferjem miatt nem tudok kertes hazba koltozni, mert nincs affinitasa ra, panelba kenyszerulok (tudom, hogy sokan ebbe elnek, de mi nem ezt beszeltuk meg), az o munkahelye miatt veszitettunk tobb millio forintot, atvagjak a penzel, de o marad, mert "jo a tarsasag"...
Pszichologus baratnom szokott adni "orakat" :D De nem jobb.. Tudom a hibaimat. Tudom mit rontottam el. De az erzeseim maradtak.
Mit tennetek a helyemben? Kerlek adjatok tanacsot.
Elore is koszonom a segitseget.
válasza:Sajnálom 😔
Ez szomorú.
Ugyan szerintem itt mindegy ki mit mond, mert neked kell döntést hozni... A te életed.
Csak annyit mondanék , hogy mikor sokáig vagy valakivel egy kapcsolatban , akkor természetesnek veszed . Most szerintem ő így van ezzel.
Nem tesz erőfeszítéseket, nem köt kompromisszumot.
Saját tapasztalat: én férfiként mindeg kertes házban laktam. Imádtam. Nem tudtam volna elképzelni magam panelban , társas házban. Az életem most úgy alakult hogy egy pici lakásban lakom. Ki lehet bírni, én nem is kattogok ezen hogy útálnám vagy valami. Elvagyok.
De az álom újra egy kertes ház.
válasza:Megvallom oszinten, megprobaltam tomor lenni a tortenetemmel, hisz nyilvan tobb dolog is tortent,, de nem fejtettem ki mindent tovirol-hegyire, de meg igyis hosszu lett nagyon :D Es meglepodtem, hogy valaki elolvasta, de koszonom :)
Mi meg csak harom eve vagyunk egyutt. Csak annyira egymasba gabalyodtunk, hogy tenyleg termeszetesnek veszi ezt a hazassagot. O is es en is 30evesek vagyunk. Szoval... Nem tudom miert nem tudott oszinte lenni velem..
válasza: válasza:Jól értem, hogy 30 éves vagy és eddig soha nem élték egyedül? Hogy szar kapcsaolatból szar kapcsolatba ugráltál és emiatt sose álltál meg stabilan, kiegyensúlyozottan a lábadon egyedül? Mert akkor mindent értek.
Sajnálom, de ebben sem fogod megtalálni a számításaid. Remélem ez végre ösztönöz arra, hogy kicsit szüneteltesd a kapcsolataid és először szedd össze magad, mielőtt újra belelépsz valami hasonlóba.
Nem jol erted.
Kb. 21evesen lett eloszor baratom, mert ugye addig nem lehetett a szuleim miatt. Mondvan a tanulas az elso. Aztan elkerultem foiskolara es ott megismerkedtem az elso baratommal. Vele szakitottam es jott a ferjem ra fel evre. Tehat ketto kapcsolatom volt, nem ugraltam egyikbol a masikba :D
Sajnos egyedul nem tudtam lelkileg összekapni magam. Nem tudtam megerosodni. Hatalmas tores volt az, amikor szakitottam az akkori baratommal, a munkahelyemen nem tudtam jol teljesiteni, mert ereztem, hogy nincs tamaszom es lerongyolodtam lelkileg, ezert felmondtam es hazakoltoztem. Egyedul nekem nem megy, nem tudom miert, de nem. Mint irtam, pszichologussal tartom a kapcsolatot, de semmi sem valtozott azota. Ott, akkor megtortem.
válasza:Racionálisan: ha elköltöznél a babával, hová mennél?
Vissza a szüleidhez? Ahol sosem volt jó.
Mert ugye lakást közösen hitelből tudnátok venni, tehát tőke nem sok van, ha kicsi a gyerek akkor még otthon vagy vele, ha már nem akkor is a szüleidre lennél utalva.
Egyedül neked nem megy.
Új pasi, kisgyerekesként, lelki betegként a semmiből nem valószínű, hogy lesz.
Próbáld a házasságodból kihozni a legtöbbet. Keresd a kompromisszumos lehetőségeket és azokat a dolgokat, amik boldoggá tesznek, pl a babátok.
Nem tartom magam lelkibetegnek, csak tul sok negativ dolog ert, ami nagyon lehuzott most. Sajnos ez rajtam is meglatszik, de csak azt hozzak ki belole, hogy szimplan fogokurazok, de tulmentem mar a normalis hataron. De miert nem latom magam igy jonak. Hiaba mondom, hogy nem fogyokurazom, a stressz miatt nem eszek. Termeszetesen nem valtozik semmi.
En is atgondoltam,, ez csak ugy a jo, ahogy most van. Mindig merlegelek,, ahogy eddigis, ezert maradtam. Minden jora gondolok, ami ebben a hazassagban megadatott. De ugy gondolom, hogy sokkal tobbet kihozhatnank. Halalom az egy helyben toporgas. Fejlodni kellene. Elore kellene menni, nem ebben a langyos vizben lenni. De nem.. Egyedul persze ehhez keves vagyok. Hiaba a kompromisszumok, ugy, erzem kihozzuk a maximumot ebbol a kapcsolatbol. En lepnek, a ferjem nem. Ez itt a legnagyobb visszatartoero...
válasza:Magamat vélem felfedezni benned. Hasonló szituációban vagyok én is, igaz az alap történet más, de a lényeg ugyanaz. Feláldoztad magadat a párod miatt, mert azthitted, ha most oda költöztök ahová x év múlva együtt, közösen vidéken építitek tovább a jövőt. Folyamatosan hazudik és terel, te meg reménykedsz, hogy megváltozik és majd minden jobb lesz. Nem hallgat meg, amit hall tőled az is csak a "csipcsipcsip... ". Őt nem érdekli se a problémád, se azt te mit akarsz. Őt csak saját maga érdekli, az hogy az ő szükségleteit kielégítse. Ha akar valamit tőled az csak a szex, azért tesz, de nem sokat kell mert te elhiszed minden szavát, azt gondolod akkor mostantól minden más lesz, pedig ott sem figyel rád, csak az érdekli, hogy neki legyen jó...
A közös gyermeketek neki nem prioritás, neked igen. Ha lecsedszed akkor összeszedi magát 1 napra és akkor úgy tesz mintha a gyermeke lenne a legfontosabb, de másnap ugyancsak türelmetlen vele.
Lehet, hogy csak kivetítem az írásodra az én életemet...
Túl korán jött a gyerek, annak ellenére, hogy láttad milyen mégis szültél neki egy gyereket. Emiatt várod a megváltást. Nagyon jól tudod, hogy nem fog megváltozni, az a jövő amit te elképzeltél, ha vele maradsz az képzelet is marad. Az elejétől kezdve bemeséled magadnak, hogy ő olyan amilyennek látni akarod, pedig nem így van. A rózsaszín köd már rég elszállt, de mégis reménykedsz.
Mielőtt szülsz neki egy másodikat addig lépj le, ez jobb nem lesz, csak a gyerek miatt hidd el nem éri meg, neki is jobb ha nem egy mindennap szomorú, depressziós anyát lát. Eszedbe ne jusson vele hitelt felvenni, az kéne még, hogy még egy okod legyen vele maradni.
Nincs visszatartó erő, te csak magadat tartod vissza. Kezdj el gyűjteni saját albérletre, ha megvan a kezdőtőke, keress vidéken egy kisházat, munkát és bölcsit/ovit a gyerekednek. A gyermekelhelyezést kezd el mikor már van legalább albérlet.
Én bánom, hogy egy éve nem léptem le, sajnos akkor adtam egy új esélyt magunknak, ami hatalmas hiba volt, most itt vagyok 2 kicsi gyerkőccel, újabb egy évig tehetetlen vagyok, viszont most átképzem magam, hogy több lehetőségem legyen, ha kilépek.
Te legyél okosabb, és addig lépj amíg lehet. Sok sikert.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!