Mit tegyek ha a párom féltékeny a legjobb barátomra?

Amennyiben nem vagytok egymásnak lelkileg is társak, abban az esetben, miért pocsékoljátok el az időt egymás mellett?

Gondolkozz el kicsit azon, mennyire igaz, hogy nagyon szereted a párod. Tulajdonképpen csak azért nem jársz a másikkal, mert meleg.

Ami azt illeti, qrvára káros. Mi az, hogy a párodtól aki 5 év alatt valamit csak letett az asztalra, pazarlod az energiát egy olyanra, aki 2 évvel később jött a képbe. Ja, hogy nem olyan az összhang? Hát aranyom, ha az összhangon dolgoztál volna 3 évet, akkor már meglenne. De ha kettőt, akkor már 3 éve meglenne. Én erre úgy vágnálak ki, csak úgy nyekkensz. Legyenek veled kapcsolatban az öribarilelkitársikerlángjaid, majd ők is megunják előbb-utóbb, hogy ha melózni kellene, keresel más öribarilelkitársikerlángokat...

Én azon az állásponton vagyok, hogy az az igazi párja az embernek akivel 1 test és lélek. Fontos, hogy lelki társak legyünk és az együtt élés öröme. Legalábbis én igyekszem így élni.

Ha nem sikerül tiniszerelemként, egy idő után az ember letesz arról, hogy a párkapcsolatában akarjon mindent megkapni, szerelmet, lelki társat, barátot, mindent az egyben. És normális is, hogy egyik emberrel a baráti kapcsolat működik, másikkal a munkatársi, harmadikkal a pár- stb. Az egy bónusz, ha a szerelmed a legjobb barátod is, nekem egyszer adatott meg ez az életben, de a mostani párom (házastársam) - bár tisztelem, szeretem, nem tudok vele megbeszélni lelki dolgokat igazán. Amikor ezt a hiányt kifejeztem neki, ő maga biztatott arra, hogy barátokkal beszéljem meg. Neki eszébe sem jutna, hogy az ellenkező nemű barátaimra féltékenykedjen. Az is normális, hogy a szerelmek jönnek-mennek, az igaz barátságok azonban maradnak. Ezt egy normális párkapcsolatban tiszteletben tartjuk. Nekem eddig egy olyan tapasztalatom volt, hogy egy friss párkapcsolatban az illető "furcsállta", hogy ellenkező nemű barátaim is vannak, de mondtam neki, hogy még nem késő távoznia, ha ezt nem tudja elfogadni. A többség ezt teljesen elfogadóan kezelte, ahogy én is az ő ugyanilyen barátaikat. Legtöbbször az lett, hogy összeolvadtak a baráti körök és a szakításaink után is megmaradtak ezek az emberi kapcsolatok. A barátok egyébként fontos támaszai is egy párkapcsolatnak pont azzal, hogy meg lehet velük beszélni dolgokat, amiket épp a párunkkal nem és sokszor ez is segít, hogy ne mélyüljön el egy-egy párkapcsolati konfliktus vagy hogy ne terheljük a kapcsolatot valamivel, amire a másik nem nyitott. (Pl. egy beszélgetéssel, ami neki csak kényszer.) Úgyhogy meg tudlak érteni, hogy sajnálnád a lelki kapcsolatod feláldozni a párod féltékenységének oltárán. „Ne vedd el azt, amit nem adhatsz.” - mondá vala Diogenész. Ezt neki kellene elrendeznie magával, pl. mehetne pszichoterápiára azzal, hogy minek féltékenykedik ilyen szituációban.