Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi számít kisajátításnak? Hogyan definiálnátok?
Az érdekel, hogy ti mit gondoltok/tapasztaltok ezzel kapcsolatban, mi számít nálatok már kisajátításnak?
Nyilván azért merült fel bennem a kérdés, mert a barátom szerint én ki akarom sajátítani, én nem így gondolom és szerintem ez messze van attól még. Nem szeretnék konkrétumokat mondani, mert szeretném az objektivitást megtartani.
válasza:pl az ha a párom nem akarna elengedni sehova, vásárolni, barátnőzni stb. ha mindenről pontosan be kéne számolnom, mikor hol kivel mit csinálok
24N
válasza: válasza:A kisajátítást sokszor úgy csinálják, hogy észre sem veszed. Nem mondják ki, hogy ez meg az tilos. Az túl egyenes lenne, ez pedig nem jellemző rájuk.
Sokkal inkább használják ehelyett az érzelmi zsarolást (pl : megint elmész haverozni, velem meg alig foglalkozol), vagy a manipulációt (hirtelen elkezd fájni valamije, hirtelen rosszul lesz, aznap mikor a programod lenne).
Egyértelmű jelei, ha azt veszed észre, hogy mindenről be kell számolnod neki (kikkel beszélsz, hova mész, mit csináltál stb), ha mindenhova menni akar veled, ha számon kér mindenről (ki ez az új ismerősöd, miért lájkolod ezt a képet, miért írsz ennek és ennek), ha gyanusítgat a legapróbb dolgok miatt is (pl késel fél órát, mert elhúzódott a meló) meg hasonlók.
Azt fogod észrevenni, hogy félsz neki dolgokat elmondani, mert ki fog akadni. Azt is észreveszed majd magadon, hogy mikor mennél valahova, előtte mintha engedélyt kérnél tőle. Szép lassan a barátaid felszívódnak, mert alig beszélsz velük, vagy ők ellenzik a kapcsolatodat, te pedig elvakult vagy és azt hiszed rosszat akarnak.
Az elején is már vannak ezekre utaló jelek, a LEGELSŐNÉL menekülni kell, mert ezek tönkretesznek mentálisan.
22N
Hm, érdekes. Hát nálunk kicsit másabb a szitu. Engem nem zavar, ha van rajtam kívül is programja, meg haverozik stb. Sőt én támogattam abban is, hogy járjon edzeni meg ilyesmi. Mindig dicsértem egy-egy edzés után.
Nálunk az a probléma, hogy MINDENT IS közösen akar másokkal csinálni, ami nekem sok. Nekem szükségem van arra, hogy olykor kettesben menjünk el bizonyos programokra (pl. Wellness hétvége), de oda is csapatot hív, és mikor ezt negjegyeztem, hogy nekem ez romantikus program, én lettem a kisajátító meg összeférhetetlen a többiekkel. Meg tök sokat megyünk közösen is a haverjaival programra, a testvére is van hogy harmadiknak csatlakozik hozzánk, a családjához minden második héten megyünk családi ebédre stb. És igen, van hogy mondom, hogy töltsük most kettesben a vasárnapot, de ha ő éppen másokkal is lenne, kiakad ezen, hogy miért zárok ki mást, miért nem jó nekem a többiekkel. És valahohy ebben rohadtul nem értünk egyet. Ő azt érzi, ki akarom sajátítani, én pedig azt, hogy nem akar sosem kettesben menni velem semmi programra (gyakoribb, hogy másokkal töltjük a hétvégét (vagyis 1 napját, mert csak egyik nap vagyunk együtt), ritkábban kettesben). De ezen kívül nem érdekel, hogy a többi nap melyik haverjaval találkozik, nyilván ne igyák le magukat a sárga földig, de ezen kívül tök oké. Meg pont én mondom neki h vasárnap találkozunk, akkor vigye el az öccsét szombaton programra, mi pedig legyünk együtt vasárnap. Mert nen feltétlenül szeretnék hármasban lenni. Néha-néha oké, de volt hogy az öccse minden hétvégén becsatlakozott és már sok volt nekem.
válasza:Ez így van. Ráadásul ezt egy szakember is így látja. Jártam nyáron pár hétig pszichológushoz (más téma miatt, de sokszor feljött a párkapcsolat is). Na és a pszichológus ezt kiemelte nekem külön, hogy azt érzi, hiányolom a páromtól az intimitást (nem szex téren, ott minden oké, hanem így lelkileg). És ebben tök igaza volt.
Amúgy nem élünk együtt még, lehet ez is kimaradt, ez azért fontos tényező. Nap közben sem szoktunk beszélni, esténként telefonálunk egy 15-30 percet, szóval úgymond nap közben sincs b@sztatva (sem írásban, sem szóban).
válasza:3-as válaszoló vagyok.
Na ez a helyzet viszont teljesen más, itt valóban a párod kezd átesni a ló túloldalára. Ez nekem is sok lenne, wellness hétvégére azért ne hívja már a barátait könyörgöm... Az írásod alapján nem éltek együtt még, tehát ilyenkor meg főleg szükség van a kettesben töltött időre. Az szuper, ha közösen tudtok barátokkal is találkozni, de emellett kell az intimitás is, ami nem csak szexben merül ki.
Nálunk úgy van a helyzet, hogy együtt lakunk, tehát hétközben munka után mindig együtt vagyunk (ilyenkor vagy filmezünk, vagy külön csináljuk a kis dolgainkat, vagy ha épp nincs zárva minden akkor elmegyünk kajálni ilyesmi), hétvégente pedig barátokkal vagyunk. Van, hogy ő a srácokkal, én a lányokkal, van, hogy együtt. De ez nem minden hétvégére érvényes, plusz ezen kívül a vasárnapokat mindig reggeltől estig kettesben töltjük.
Szóval szerintem nálatok nincs meg az aranyközépút, ami fontos lenne. Én mindenképp elmondanám neki, nem támadóan, hanem én-központúan.
"soha nem töltünk elég időt kettesben"
helyett
"nagyon jól esne, ha kicsit többet lennénk kettesben"
Más kérdés : egyébként személyiségileg mennyire passzoltok? Mennyire van jó hangulat, amikor kettesben vagytok?
Mert olyanról már hallottam, hogy a srác humoros, nyitott típus volt, a lány meg egy jégkirálynő, és ott is mindig mindenhova vitte a barátokat, mert egyszerűen nem volt jó a hangulat mikor kettesben voltak.
Én alapvetően jól kijövök a barátaival. 3 kisebb baráti köre van, ebből 2-vel nagyon jó a kapcsolatom, ők is szeretnek engem (legalábbis ezt érzem), jól érezzük magunkat egymással, sokat nevetünk és a programok is tartalmasak.
A harmadik baráti körével nem annyira jó a kapcsolatom. Velük sincs semmi bajom, de az inkább ilyen fiúsabb kör és nem igazán tudok becsatlakozni és kívülállónak érzem magam. Pl. idén hívta szilveszterezni ez a fiús kör is, meg egy másik baráti kör is (utóbbival jóban vagyok én is), és mikor mondtam h a fiús körbe nem annyira mennék, inkább a másikba, akkor kiakadt, hogy én el akarom őt szakítani onnan és innentől kezdve sohasem szilveszterezhet velük, mert én nem érzem jól magam abban a csapatban? Nyilván nem elszakítani akarom, mindig mondom h nyugodtan menjen át hozzájuk, ninxs ezzel semmi probléma (az a baráti kör is teljesen rendes, csak nekem nem sikerült oda valamiért beilleszkednem). Csak konkrétan ha már van máshova is meghívás, inkább oda menjünk, ahol mindketten komfortosan érezzük magunkat. Bár nyilván elég hülye szituáció ez.
válasza:Az, amit annak érzek. Pl ha valaki tiltja számomra bizonyos emberek társaságát annak ellenére, hogy én szeretnék velük lenni, mert a barátaim, szeretteim.
De ha nem lennének vagy nem olyan emberek lennének, akikhez ragaszkodom, ellenben a végkifejlet ugyanaz lenne: hogy csak a párommal vagyok, akkor nem tartanám kisajátításnak.
Szerintem az sem kisajátítás, ha egy párkapcsolatban elvárja a másik fél, hogy ő legyen első helyen (nem kizárólagosan, de elsőként ő legyen a fontos, ő legyen legkevésbé hanyagolva, a vele szervezett dolgok legyenek utoljára elhalasztva), ne az anyámfaxa haverok meg az ezredik ember. Azért ha valaki közös jövőt tervez, illene ilyen prioritást felállítani. Ha meg nem, akár abba is lehet hagyni a kapcsolatosdit, mert látszólag alkalmatlan rá az illető.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!