A barátom miért teszi állandóan szóvá, hogy az ő lakásában élünk és, ha közös házat veszünk, akkor is ő lesz a nagyobb rész tulajdonosa, mert én nem tudok annyit beleadni a közösbe?

Nézd, az anyagiakat fontos előre tisztázni. Sajnos nem szerencsés ha nagy a különbség, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne megegyezni. A barátod nem egy kifinomult ember, ezt nem így kellene intézni.

"Tudom, hogy hol van a helyem" - ezért. Amíg nem lépsz fel határozottan magadért és követeled ki az egyenrangú bánásmódot, addig mindig azt fogja éreztetni veled, hogy te csak másodrendű szereplő vagy a kapcsolatban, pusztán anyagi okokból. Mondjuk ilyen emberrel, aki mellett folyton kisebbségi komplexusom van, meg úgy érezhetem magam, mint egy kutya, akinek "helye" van, azzal nem terveznék közös jövőt, de hát ez én vagyok.

Hát nekem ilyen barát nem kéne.

A párommal a lakásomban élünk, házassági szerződés párti vagyok (ő is tudja), de attól még ő az én egyenrangú párom, nem a lábtörlőm

Te vagy a hülye, hogy eltűröd.

Amúgy miért mondja el ezt többször a barátod? Gyengeelméjűnek tart?

Én már azt se értem, minek ragaszkodsz egy olyan kapcsolathoz ahol minimálisan se tisztelnek, de te tudod. Ha továbbra is egy ilyen szardarab mellett akarsz szenvedni akkor hajrá, de ne legyél teljesen hülye és nehogy belevágj közös ingatlanba ezzel az emberrel. Soha nem leszel egyenrangú, akkor se ha kétszer annyit keresnél nála, neked mindig ott lesz a helyed, ahová éppen küld. De ha ez kell, akkor ez kell..

Mert egy barom,már ne is haragudj. Nekem klasszikus elképzelésem van a parkapcsolatokrol, amiben nem enyem-tied van, hanem a közös jólét. Az hogy ezt egyfolytában hantorgatja az vagy az ő önbizalom hiánya, vagy a birtoklasmaniajanak és feltekenykedesenek első jele.