Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan mentsem meg a kapcsolatunkat? Van értelme küzdenem érte?
Párommal lassan 4 hónapja vagyunk együtt. Távkapcsolatban élünk. Eddig ment minden simán. Általában hétvégente találkoztunk 1-2 napra. Szinte mindig ő jött hozzám. Csak apró nézeteltéréseink voltak, semmi csúnya összeveszés. A szex is jól működött közöttünk.
Utoljára 2 héttel ezelőtt találkoztunk és minden gond nélkül váltunk el. 1 hete ritkábban kezdett keresni. Nem hívott, nem írt, nem MSN-eztünk, nem is nagyon válaszolt, ha kerestem, holott ez korábban napi szinten működött.
Megkérdeztem, hogy mi a gond. Mire azt a választ kaptam: egyre kevesebb a szabadidőm (2 sulit csinál egyszerre(levelező), mellette részmunkaidőben dolgozik és most vállalt több munkát), nehéz legyőzni a távolságot (2,5 óra vonattal). Ezek ugye csak kifogások, hisz eddig le tudta győzni a távolságot? Eddig tudtunk találkozni hétvégente? Igaz, hogy most több munkát vállalt, illetve mindkét suliban ugye kezdődik a vizsgaidőszak...Ennek ellenére nem hiszem, hogy ne tudnánk túlélni ezt az időszakot, ha mondjuk csak kéthetente találkozunk. Nekem megér annyit, hogy türelmesebb legyek és várjak rá.
Tovább faggattam. Azt mondja vmi az érzelmeivel nem stimmel. Azt mondja neki kell az, hogy szerelmes legyek belé és ő is belém, mert hosszú távon csak így működnek a kapcsolatai. Én nem vagyok szerelmes, viszont nagyon szeretem és mindent maximálisan megteszek érte. Ő meg azt mondja, nem tud belém szerelmes lenni. Hiába kérdezem, hogy mi kell hozzá, mit hiányol belőlem, azt mondja nem tudja. Velem semmi baj nincs, de érzi, hogy vmi plusz hiányzik, de nem tudja mi az. Így viszont nem tudok mit tenni.
Egy e-mailben közölte, hogy szerinte nincs értelme erőltetni a kapcsolatot, mert ritkábban tudunk találkozni, minden olyan bizonytalan és ez engem biztosan bántana stb. Vagyis burkoltan megfogalmazta, hogy szakít velem. Ugyebár ő a jótevő angyal, mert az én érdekemben teszi mindezt. Bevallotta, hogy eddig bújkált előlem, azért nem keresett. Rájött, hogy vmi nem stimmel az érzelmeivel, de nem merte elmondani. Még egyszer mondom mindezt úgy, hogy semmi probléma nem volt közöttünk, 2 hete szeretetben váltunk el egymástól.
Hogy lehet az, hogy egyik napról a másikra a fiú érzelmei megváltoznak úgy, hogy össze se vesztünk, semmi probléma nem volt közöttünk, minden működött és korábban mást sem hallottam, csak így szeretlek, úgy imádlak... Ez már másodjára esett meg velem. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy létezik ilyen, hogy ok nélkül piff-paff kiszeretsz a másikból és eltaszítod magadtól. Azt mondja még mindig szeret engem, de nem akarja, hogy rosszul érezzem magam amiatt, hogy ritkábban tudunk találkozni. Ha viszont valóban szeretett és szeret, miért megy neki ilyen könnyen, hogy elhagyjon? Rákérdeztem, hogy talált-e másik nőt magának. Azt mondja nem, szó sincs ilyenről. Én meg úgy gondolom, ha szeretsz valakit, nem fogod az első akadálynál elhagyni, hanem küzdesz a kapcsolatotokért! Viszont én nem nagyon érzem, hogy ő küzdeni akarna érte. Én szeretnék, de egyedül kevés vagyok ehhez. Ehhez ő is kell.
Azt mondja, velem semmi baj nincs, de nem tud belém szerelmes lenni. Nem értem, hogy miért nem elég neki az őszinte mély szeretet. Ennél odaadóbb akkor se tudnék lenni, ha szerelmes lennék belé. Miért fontos az annyira, hogy a szerelmes vagyok beléd szóval vagdalózzak?
Végül arra jutottunk az én biztatásomra, hogy próbáljuk meg átvészelni ezt az időszakot. Igyekszem kibírni nélküle hosszabb ideig. Szerintetek van értelme így küzdenem? Működhet ez így tovább? Helyre tudjuk hozni a dolgokat vagy úgyis az lesz a vége, hogy elhagy?
Mivel dobhatnám fel a kapcsolatunkat? Mivel mélyíthetném el az érzelmeit irányomban? Hogyan bolondítsam magamba? Egyáltalán lehetséges ez?
Kérlek segítsetek, mert megőrülök, ha elhagy...
válasza:Szerintem te már megválaszoltad ezt a kérdést magadnak..
Ennek a kapcsolatnak így nincs értelme.
Kérdezlek Téged: minek élnél egy ilyen hulla roncs halott kapcsolatban, amikor sokkal jobb is lehetne? Fiatal vagy gondolom, rengeteg lehetőséged van, ne félj a változástól, jót fog tenni. De ez, ez így nem kapcsolat, ilyenkor gondolj bele abba, hogy számodra milyen egy ideális kapcsolat, amelyben jól érzed magad, ha a jelenlegi nem ilyen (mégpedig nem ilyen) akkor változtass.
Ha a pasi már nem szeret és csak nyűg vagy neki, akkor ha belegebedsz sem tudod visszaszerezni, hiszen ő már döntött felőled (és ennek semmi köze a sulihoz, munkához stb) Ne törd magad. Vess véget ennek a "kapcsolatnak" és keress olyan embert, akivel jól érzed megad!
válasza:Na akkor nézzünk egy kis férfi pszihológiát.
"Hogy lehet az, hogy egyik napról a másikra a fiú érzelmei megváltoznak úgy, hogy össze se vesztünk, semmi probléma nem volt közöttünk, minden működött és korábban mást sem hallottam, csak így szeretlek, úgy imádlak... Ez már másodjára esett meg velem. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy létezik ilyen, hogy ok nélkül piff-paff kiszeretsz a másikból és eltaszítod magadtól."
Azért történik mindez, mert az érzelmek felszínesek, ebben az esetben elég találkozni egy másik nővel, és máris meginog, esetleg teljesen ki is szeret belőled (nem is kell hozzá nő). Mi férfiak nem vagyunk bonyolultak, nálunk nincs "nemtudom" válasz, ha hezitálunk, annak egyértelműen az az oka, hogy már nem szeretünk úgy, mint korábban.Illetve azt is elmondhatom, hogy minden változásnak fekete-fehér oka van, amit pasik 90%-ban mindig tudnak (mármint az okot). (ezzel a nők sincsenek másképp, de náluk még mindig többször lehet azt hallani, hogy "nem tudom", közben pedig igenis tisztában vannak a válasszal, az azonban túl nehéz ahoz, hogy kimondják+gyávák is hozzá-a férfiak is némely esetben)
"Azt mondja, velem semmi baj nincs, de nem tud belém szerelmes lenni. Nem értem, hogy miért nem elég neki az őszinte mély szeretet. Ennél odaadóbb akkor se tudnék lenni, ha szerelmes lennék belé."
De értsd meg, senki nem azért szeret, mert őt szeretik, ha szeret valaki, akkor érted szeret. A szeretet és annak kimutatása egy következmény, egy kellemes mellékhatás. Az, hogy neked érzelmeid vannak és kimutatod, az édeskevés egy kapcsolatba. (még akkor is, ha viszonozzák!)
"Végül arra jutottunk az én biztatásomra, hogy próbáljuk meg átvészelni ezt az időszakot. Igyekszem kibírni nélküle hosszabb ideig. Szerintetek van értelme így küzdenem? Működhet ez így tovább? Helyre tudjuk hozni a dolgokat vagy úgyis az lesz a vége, hogy elhagy?"
Ez a dolog már halott, sajnálom, hogy ezt kell mondanom, amit az első hozzászólásomban írtam, azt tartom most is, minek szenvednél egy eleve halott kapcsolaton.Nem kell..ha házasság lenne, vagy mittudomén, akkor megérteném, de ne szenvedj, hacsak nem muszáj.
"Mivel dobhatnám fel a kapcsolatunkat? Mivel mélyíthetném el az érzelmeit irányomban? Hogyan bolondítsam magamba? Egyáltalán lehetséges ez? "
Lehetne minden további nélkül, csakhogy a pasid sajnos már döntött felőled.
"Kérlek segítsetek, mert megőrülök, ha elhagy..."
Ezt felejtsd el. Bemagyarázod magadnak. SENKI nem pótolhatatlan. Inkább abba fogsz beleőrülni, hogy ha nem hagy el. Vagy minden héten minden egyes nap azon akarsz agyalni, hogy most miért nem szeret, mikor lesz az a pillanat, amikor kidob, stb.? Nem értelek, ebben a dologban mi a vonzó, mi az, ami miatt megőrülnél, ha elhagy?
23 éves vagyok, ő 24.
Nekem ez a 2. kapcsolatom. Az előző is távkapcsolat volt. Akkor is azzal a címszóval dobtak el, hogy kihunyt a láng, nem szeret már annyira. Persze akkor is minden előzmény nélkül. Csak abban az esetben állítólag szerelmes volt belém az illető, amit kétlek, mert 2 hónap alatt egy szerelem se múlik el.
Neki a 3. kapcsolata vagyok (az 1. 2 évig tartott, a 2. 4 évig). Neki is minden kapcsolata távkapcsolat volt. Az 1. esetben a lány külföldi volt, havi 1x találkoztak, a 2. esetben olyan 1,5 órányira lakott a lány. Viszont állítólag mindkét lányba szerelmes volt. Viszont a lányok nem törték agyon magukat, nem voltak olyan odaadók, mint én. Ezt hiányolta is a kapcsolatból. Tehát van amiben tőlem sokkal többet kap, mint tőlük kapott. És többek között ezt szerette meg bennem. Mégsem vagyok elég neki :( El sem tudom képzelni, mi lehet az, ami hiányzik belőlem. Így, hogy ő sem tudja megmondani nekem, én sem tudok tenni semmit az ügy érdekében.
Azt mondja belsőleg semmit nem hiányol belőlem. Ezek szerint a külsőmmel van baja. Egyszer megemlítette, hogy ideje lenne tornáznom, mert sokat dobna a kapcsolatunkon. Én akkor nagyon haragudtam rá, mert szerintem nem illik lekritizálni a párod testét, pláne hogy amikor összejöttünk, akkor is ilyen voltam, mint most. Igaz, hogy van rajtam egy kis fogni való, de közel sem vagyok kövér a 163 centimmel és 55 kilómmal. Nem mondja biztosra, hogy ez okozta a zavart a kapcsolatunkban, ennek ellenére megtenném érte, hogy együtt maradhassunk. Szerintetek ha elkezdek tornázni és egészségesebben táplálkozni megmenthetem vele a kapcsolatunkat? Vagy közel sem ez lehet az igazi oka annak, hogy nem tud szerelmes lenni belém? Olyan nehéz totóznom, hogy mi lehet a gond, ha ő maga sem tudja megfogalmazni...
Úgy érzem kihal az énem egyik fele, ha ő is elhagy, mert magával viszi. A rossz tapasztalatok által egyre kevésbé tudok majd bárkiben is megbízni. Képtelennek érzem magam arra, hogy újra felépítsem azt, amit vele. Nincs bátorságom rizikózni.
Az előző kapcsolatomat 4 hónap után úgy tudtam kiheverni, hogy rátaláltam és ő segített elfelejteni az engem ért sérelmeket. Most viszont közel olyan mértékben érzem becsapva magam, mint akkor.
Hogy mindezt tetézzük, az életem romokban hever emellett is. Több mint egy éve nincs munkám és ezek a szakítások annyira kicsinálnak pluszban, hogy még kevésbé vagyok képes legalább munkát találni, hogy legalább abba fojtsam a bánatom. Súlyos családi problémáimmal is meg kell küzdenem. Most, hogy ő mellettem állt, sokkal könnyebb volt elviselni a többi problémám is. Szükségem van arra, hogy valaki segítsen, támogasson. Barátaim se nagyon vannak, akik meg vannak, nem nagyon érnek rá, mert idő szűkében vannak. Ugye a családomra sem számíthatok. Hogyan mászhatnék ki egyes egyedül ekkora gödörből?
válasza:"El sem tudom képzelni, mi lehet az, ami hiányzik belőlem"
Látod itt a baj, eljutottál egy olyan ponthoz, amikor magadat hibáztatod. Az a baj, hogy mivel ő nem szeret, csinálhatsz bármit, nem lesz eredménye. Írtad lentebb a fogyásos dolgot, az a helyzet, hogy ha az megtörténne, akkor lenne másik kifogás. Attól függetlenül, hogy a sport az egy jó dolog és nagyon egészséges, nemhiszem, hogy ez a pasi megérdemelné ezt a változást. Soha nem mások, hanem magad miatt változz meg. Ahoz, hogy ezt kiérdemelje, valamit le is kéne tenni az asztalra.
"Így, hogy ő sem tudja megmondani nekem, én sem tudok tenni semmit az ügy érdekében. "
Megnyugodhatsz, ő pontosan tudja, hogy mi nem tetszik, csak nem akarja/kínos/gyáva ahoz, hogy ezt elmondja, de 100% biztos lehetsz benne, hogy tudja a választ, garantálom.
"Azt mondja belsőleg semmit nem hiányol belőlem. Ezek szerint a külsőmmel van baja."
Vigyázz, az, hogy semmit nem hiányol belőled az még nem jelenti azt, hogy minden tetszik is neki.
"Olyan nehéz totóznom, hogy mi lehet a gond, ha ő maga sem tudja megfogalmazni..."
Tudja az okát..sajnos. Neked nem feladatod kitalálni. Ha ennyire szar ember, hogy nem mondja el az okát, akkor ideje feltenni a kérdést, hogy vajon mit is jelenthetsz neki.
Viszont érdekelne, hogy ezek után mit szeretsz benne, mi az a dolog, ami olyan pótolhatatlan benne?
Tőle sokkal több odaadást, figyelmet kaptam, mint az előző páromtól. Úgy éreztem ő valóban szeret, nem csak mondja, hanem tettekkel is bizonyítja. Láttam, hogy ő akarja is, hogy működjön a kapcsolatunk, hisz volt, hogy néhány együtt töltött órácskáért is megtette az 5 órás utat (oda-vissza) egy nap. Benne megtaláltam azt, amit az előző kapcsolatból hiányoltam.
Lehet hülyeség ezt mondani 3,5 hónap együttlét után, de mintha megszoktam volna már, hogy ő van nekem. Beillesztettem az életembe. Nem akarom mellőzni!
Igazából először mereven elzárkóztam, hogy túllépjünk az ismerkedés szintjén. De elhitette velem, hogy ő más, mint a többi, bízhatok benne. Azt mondta vele egész biztosan hosszú kapcsolatra számíthatok, nem lesz olyan, hogy 2 hétnél ritkábban találkozzunk stb. Megpróbáltam megbízni benne, hinni neki, bármennyire is kételkedtem benne. Most meg nagyon úgy néz ki, nem kellett volna. A pasik miért nem gondolkoznak, mielőtt kimondanak vmit? Miért ígérgetnek fűt-fát? És a nők miért annyira naivak, hogy elhiszik annak ellenére is, hogy az eszük azt mondja, vigyázz?
válasza:Bocsáss meg nem olvastam végig az összes regényt.
Csak kérdeznék, mert a közepe felé találtam egy furcsaságot.
Ha nem vagy belé szerelmes, akkor mért várod el, hogy fusson utánad?! Nem gondolod, hogy egy idő után elege lesz belőled?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!