Gyerektervezés nálatok hogy volt?

Mármint melyik része?

Szerintem az emberek többsége csak abbahagyja a védekezést egy fél évre.

Most melyik részére gondolsz?

Mi fiatalon jöttünk össze, huszas éveink elején. Nyilván már akkor szó esett a gyerekekről, mindketten kettőt mondtunk, egymást és az életet kiismerve kialakult szépen a kritérium, mit szeretnénk megteremteni gyermekvállalás elött (nálunk pl. szóba se jöhetett, hogy albérletbe, majd lesz valahogy alapon vállaljuk babát).

Olyan 26 körül már jó lett volna s baba, szerettük volna, de anyagilag sajna nem álltunk még úgy. Mikor eljutottunk a kitűzött célig, nem védekeztünk többet és kész, így 29 voltam, mire megszületett a babánk, a férjem meg 31.

Becsúszott 2 hónap járás után, én 34, a későbbi férjem 31 éves volt. Mindkettőnknek volt hitelmentes lakása és munkánk, az övé nagyon jól fizet.

Gyönyörű kisfiunk született, igazi szerelemgyerek.

Egy beszélgetés során szóba került - még a kapcsolatunk legelején. Megmondtam, hogy én soshasem fogok szülni ezért és ezért. Ha ő szeretne vérszerinti gyereket, akkor jobb, ha most külön megyünk.

Azt mondta, neki sem fontos, úgyhogy együtt vagyunk. Ha viszont meggondolná magát hogy de-de, csináljunk babát, akkor szakítok vele.