Túl vagyok egy szakításon, még fáj, de már jobban van a lelkem. Viszont elég gyakran vele álmodom, hogy egymásra találunk és boldogságot érzek. Biztosan nem fogunk kibékülni, mégis miért az álom? Emlékek?

Benned még mindig tudatalattiban foglalkoztat a kibékülés, és titkon tudod hogy még szereted és boldog lennél vele.

Álmodban azok a napi dolgok kerülnek elő amik egész nap foglalkoztatnak, az agyad dolgozik, nem alszik, úgymond szelektál az aznapi történések, gondolataid, vágyaid között.

Nálam is ugyanez.

A srác 20 éves volt, és nagyon szerettem. Megbántottam, de bármit megtennék, hogy megbocsásson nekem. Azt mondta, mikor szakítottunk, hogy nem szeret, meg azt is, hogy azért megy el, mert nem vagyok elég felnőtt. Ő is megbántott engem, de nem tudok rá haragudni, mert akárhogyan titkolom... én azthiszem szeretem Őt. Vele álmodok, és egyszer azt álmodtam, hogy valaki mással csókolózik. Nagyon fájt nekem, és nem tudtam aludni. Közölte, hogy új barátja van, és akkor nyilallt belém, hogy mennyire fáj... hogy mennyire számít nekem. De megígértem neki, hogy nem zaklatom többé. Most pedig próbálom elengedni, de titkon reménykedem, és az eszem vele foglalkozik minden nap minden pillanatában.

Miért ne lenne kibékülés? Ha mindketten őszintén bánjátok, hogy megbántottátok egymást, akkor nincs határa a megbocsájtásnak. De még akkor is ha csak te érzel úgy, hogy fájdalmat okoztál neki... akkor is jobb ha tisztázod vele, hogy mit érzel.

aki ma 10:25 kor irt neki..

te hányéves vagy és mi történt? sztem ne hagyd, küzdj érte hiddel megfogja érni ne foglalkozz senki mással szerezd vissza. =)