Szerintem a férfiaknak nincs szükségük nőre. Legalább is olyan tekintetben, ami egy szeretetteljes párkapcsolatot illeti. Szerintetek igaz az állításom?

Nem, nem igaz.

Az esetek többségében a lúzerek próbálják így beállítani, akik képtelenek harmonikus, szeretetteljes kapcsolatra. Rendszerint az alacsony EQ-ból adódik, némelyeknél némi szociopátia is társul hozzá.

Az embernek (nőknek, férfiaknak egyaránt) szükségük van a szeretetre, ez alaptézis (legalábbis a nagy többségnek, akik nem sérültek valamilyen módon). És ezt a legjobban egy megfelelő pár tudja megadni.

Lehet ezt magyarázni, csak nem érdemes. Ami viszont működik: ha valaki erre nem vevő, nézzen magába, az önismeret és az önfejlesztés sokat segít, hogy képes legyen ezt elfogadni, és kellően megnyílni ahhoz, hogy viszonzásra találjon.

A legrosszabb, ha az ember mindig másban, másokban keresi a hibát, illetve talán ennél is rosszabb, ha általánosan próbálja kivetíteni a saját kudarcát a világra.

"már volt egy csomó hosszú kapcsolatom"

Aztan a nyugdij eleg-e? Vagy megse volt csomo, vagy nem hosszu. Kamu kerdes, ahogy megszokhattuk.