Mit csináljak, ha a barátom mellett tönkremegy az önbizalmam?

Bár előtte se volt sok, de mikor elkezdtünk járni sokat dicsért engem, de most így 1 év után, mintha azt éreztetné, hogy nem vagyok elég jó neki. Egyre több beszólással úgy érzem rombolja az önbizalmam.

Elég introvertált vagyok, már nincsenek barátságaim sem, de ez nem a kapcsolat miatt van, mert már előtte sem voltak. Utoljára a gimiben voltak barátnőim, de mivel ő nekik is saját családjuk lett, így ezek megszakadtak. A barátom azt mondja, hogy ez elég baj.

De közben meg azt mondja a családomra ne hallgassak, mert különben egyedül maradok, csak ő rá hallgassak mindenben, mert ő csak a jót akarja. Egyszer is mikor összekülönböztünk azt mondta telefonon, hogy a k....va élet b....szná meg, és leraktam a telefont, mert nem volt kedvem ezt hallgatni. Utána visszahívott, és azt mondta nem tetszett neki, hogy leraktam a telefont, de bocsánatot kért, meg ilyenkor sokszor mondja, hogy szeret.

Sokszor rossz jelzőkkel illett engem: hülye, bolond, lusta vagyok.

Volt már úgy, hogy mutatott egy nőt, és kérdezte tőlem, hogy összejöjjön-e vele, erre mondom, hogy nyugodtan, de akkor mi nem leszünk együtt. Erre azt mondja, hogy hogy nem veszem észre, hogy csak húzta az agyam, és csak viccelt. Ekkor eltávolodtam tőle és azt mondta nekem, hogy b....sszál ott, de ezzel is csak viccelt.

Mikor ilyenkor mondom, hogy csúnyán beszél, akkor azt mondja hogy szokjam meg, mert ő ilyen.

Egyszer előfordult, hogy kimartam a karját a körmömmel, persze véletlenül, nem szándékosan, és akkor is csúnyán szólt be, hogy b....szódjak meg.

Nem egyszer mondta már, hogy ott hagy a p....csába, de persze ezt is csak poénból, és utána mondja, hogy ha mi nem lennénk együtt, nem találnék, még egy olyan férfit, aki ennyire nagyon szeretne, és mások meg kihasználnának, míg ő nem, mert ő nagyon jó hozzám.

Nem egyszer mondta már azt sem viccből, hogy kapni fogok tőle pofont.

Mindezek ellenére sokszor elmondja, hogy mennyire nagyon szeret, de akkor sem értem, akkor miért viselkedik így.