A párom apja haldoklik. En mindenben probalok mellette lenni, tamogatni , de barmit mondok neki semmi nem jo, csunyan beszel velem es folyamatosan megalaz. Mit tegyek?

Nagyon nehéz helyzetben vagy minden szempontból, sajnállak, és kitartást.

Tudod, szokták mondani, hogy az ember szorult helyzetben mutatja ki a foga fehérét, ilyenkor látod meg igazán, hogy milyen ember is a párod...

Az még hagyján, hogy rajtad vezeti le, ez az emberi gyarlóság sajnos bennem is benne van, rossz szokás, de gyakori. Az viszont, hogy olyanokat mond, hogy öngyilkos lesz, megaláz, csúnyán beszél veled és hasonló baromságok, hát bammeg, én ott helyben otthagytam volna.

Én azt mondom, hogy várd ki míg az édesapja elmegy, és onnantól adj neki 1-3 hónapot. Ha továbbra is egy seggfej lesz veled, hagyd ott.

Nekem az a véleményem, hogy nem kell ilyen helyzetben a másiktól megalázást elviselni. Egyszerűen mondd meg neki, hogy te ezt nem bírod tovább. Szívesen mellette állsz, ha gondjait, szomorúságát ki akarja beszélni magából, de nem vagy boxzsák. Ha ő csak így tudja ezeket a dolgokat lereagálni, akkor fejezzétek be a kapcsolatot.

És örülj, hogy mindez még gyerekvállalás előtt derült ki...

Azt ajánlom, hogy főleg a #2 és #4. válaszoló tanácsához tartsd magad.

Látom rendkívül jószívű, segítőkész ember vagy. Beszéld meg vele, hogy ez a hozzáállása Neked mennyire rossz.

Gondold át, hogy ilyen tulajdonságú emberrel érdemes-e egy életet kezdeni. Nem hiába lett esetleg ez idáig nő nélkül?

A párom nagypapája egy hete ment el sajnos. Nekem kellett közölnöm vele hogy a szeretett papája nincs már köztünk. Hát közöltem volna inkább bármi mást mint ezt azzal akit szeretsz. Fogalmam sem volt hogy fog reagálni. Eleinte hagytam hogy egyedül legyen. Nem tudtam mivel teszek jót. Ő a nappaliba sírt én meg a szobába. Majd ő kezdeményezte a beszélgetést. Innen érzetem hogy szüksége van rám. Így már könnyebb volt, tudtunk beszélni róla és együtt sírni/támogatni egymást.

A miénk volt a jobbik eset. Amibe te vagy az nagyon nehéz lehet. Megértem hogy segíteni akarsz de van egy határ. Ez a határ ott kezdődik mikor azt érzed hogy bántva vagy. Nem kell magad ezért teljesen feláldozni. Én a helyedbe ezek után le állnék. Nem hoznám szóba és nem akarnék minden áron segíteni. Ignorálnám a szituációt teljesen. Legyen egyedül hátha kicsit össze kapja magát. Ha nem javul így sem a helyzet leülnék vele megbeszélni. Közölném hogy megértem a fájdalmát és nagyon sajnálom, de nem vagyok hajlandó a folyamatos megaláztatásokat elviselni…