Mit csináljak, ha volt barátom nehezen érti meg,hogy ennyi? Akar találkozni,de annak mindig az a vége,hogy ha már beszélünk és elröhögünk akkor már együtt vagyunk.

Igy is meg volt sértődve amikor azt hallotta vissza,hogy én azt mondtam,hogy nem vagyunk együtt. Majdnem 10 évig nem működött, nem értem minek erőlködik. Mindig a szenvedélybetegsége miatt adódott probléma és az alkohol mindig jelen volt az életében. Mások ennyi idő után már közös lakás, esküvő, vagy bármit elértek, vele meg csak a szenvedés. Még ajándékozás se volt sűrűn, mert soha nincs pénze,pedig jobban keres,mint én. Sokszor inkább én segítettem ki. Kedves ember,de ez az életmód nem illik bele az életembe. Külön élünk már, el is költöztem mashova és megint ugyb él,mint előtte, hogy mocsok van a lakásában. Wcre se mertem ráülni, mert a piálás miatt hasmenés által f.spöttyös, hányásos meg mellé van vizelve. Nagyon szeret haverozni és öccse is ott végzi dolgát, mégrosszabb,mert ő is iszik. Néha rendet rak, miattam wct takarított, de a szobája putris amióta a lakást kivették, több,mint fél éve.

Semmi kedvem még éveket erre az egészre szánni. Már annyi idős vagyok,hogy amúgy se fogok senkit találni és nem is akarok ezek után. De ha mégis lenne, miatta mulasztanám el a normális lehetőségeket, mert folyton esélyt adok és feleslegesen. Sajnálatból legyek vele? Vagy azért, mert addig zaklat,míg meg nem gondolom magam ,aztán nyugtom van? Már régóta nincs gusztusom hozzá, utálom,ha hozzám ér, ez nem tetszik neki, de mégis erőltetné az egészet.