Miért van az, hogy nincs kedvem találkozni a barátommal sosem, de mikor együtt vagyunk meg nagyon jól érzem magam vele, feltöltődök?

Köszi!

Én az elejétől így vagyok vele ( nem is régi kapcsolat), de amikor találkozunk nagyon hamar egy hullámhosszra kerülünk, jól elbeszélgetünk mindenről, egyszóval jó vele. Nem mellesleg nagyon értékes ember, pont olyan, amilyenre vágyom. De valami hiányzik, talán a kémia, vagyis nincs meg az, hogy fú, én most le akarjam tépni róla a ruhát.:( Sajnos a sztorihoz hozzátartozik, hogy van egy srác, akihez iszonyatosan vonzódom, de a dolog plátói, túl sokat is vártam rá és úgy éreztem elpazarlom a legszebb éveimet, ha tovább várok.

8: Sajnos A személynél semmi esélyem.:( Elég sokat vártam rá, nem várhatok egész életemben a semmire a szobámban gunnyadozva.

Szorongani nem szorongok, megnyíltam neki, ilyen téren minden rendben. Találkozni sem találkozunk minden nap, hogy sok legyen belőle.

Talán nem vagyok szerelmes, de reménykedem, hátha leszek. Tényleg minden olyan jó vele, csak a szikra nincs meg, azonkívül ő az, akire szt mondanán, hogy le tudnám élni vele az életemet.