Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A kisfiam, és a feleségem, akivel igazán nem szeretjük egymást, vagy a barátnőm, akibe szerelmes vagyok?
válasza:Anyagiak ide vagy oda...el kell válni...ez olyan szánalmas szöveg, hogy a gyerek miatt...-,-'
Egyrészt a gyereknek mitől lenne már jó, ha a szülei gazdasági kapcsolatban élnek házasság címszó alatt..., kettő: inkább arról (is) van szó, hogy fosol kilépni egy sz@r, de megszokott kapcsolatból...!
Inkább váljatok el, mert semmi értelme nincs együtt maradnotok...még a gyerek miatt sem, sőt...csak ártasz neki, hiszen azt látja, hogy a pénz miatt együtt KELL maradni egy olyan emberrel, akit gyűlöl, hányingere van ha ránéz stb...és ezt majd a kedves fiad szépen lemásol...aztán majd ő is egy elb@szott házasságban találja magát s ő sem mer majd lépni...
Mellesleg megjegyezném, hogy ok, hogy tönkre ment...előfordul, de az hogy még el se váltál és mással kavarsz az viszont elég gáz...és undorító...!
válasza:19:10-es vagyok,és az utolsónak is sok mindenben igaza van.
Az ilyen dolgokat kétszer át kell gondolni.Ez a döntésed minimum 3 ember életét,sorsát befolyásolja,megpecsételi.
Ezért mondtam,hogy nagyon nem mindegy,múló fellángolásról beszélünk,vagy szerelemről,és hogy történt-e már valami köztetek konkrétan. 23/L
válasza:Tök mindegy, hogy a másik iránt most csak fellángolást vagy szerelmet érez..., mert akivel most jelenleg együtt van, azt már nem szereti...és elég nagy valószínűséggel nem is fogja már...ha most nem szerelmes, majd lesz később...de ha nem is...nem mindegy? Így is úgy is csak szenved a házasságában, mert nem is szereti a feleségét...nagyon "jót" fog tenni a gyereknek, hogy azt kell látnia, csak kötelesség tudatból élnek együtt a szülei...pff-,-'
De talán megpróbálkozhatnátok egy párterápiával...egy pszichológussal és új alapokra helyezni a feleségeddel a kapcsolatotokat...bár...ha már mással k*félsz...már nem sok értelme van, mert akkor te már valószínűleg már lezártad vele a kapcsolatotokat...
válasza:Azt nem írta,hogy ke..él Vele,azt írta,beleszeretett.Másrészt,sokszor meggondolatlanul sutba dobunk mindent valami miatt,ami sokszor puszta vonzalom,meg szenvedély.Ez nem olyan,hogy kilépek belőle,mint egy rossz cipőből.Bár kétségtelen,ha a Kérdező nem érzi jól magát a házasságában,az bizony intő jel.
Mondom mindezt úgy,hogy ezekkel a dolgokkal naponta szembesülök,mégis próbálom tartani magam,és ebben a kérdésben szubjektív maradni.
válasza:a gyerek 1 éves, könyörgöm! szerinted mit ÉRT ebből? semmit! ha nem veszekszik otthon a két ember folyamatosan és nem gyilkolja egymást, akkor semmilyen hátrány nem éri a gyereket!
Sose lesz nagyobb szüksége a felesége4dnek arra, hogy mellette légy és hátteret adj neki! most van rád szüksége, te meg félrekúrsz, mert az könnyebb!
A kapcsolatokban különböző szakaszok vannak! És igen, van egy olyan jó esetben átmeneti szakasz, amikor nem a férfi a legfontosabb és nem kettejük között levő szerelem, hanem egy új (szülői) szerep elsajátítása és a gyerek! ez kb. 3-4 év alatt lecseng, mert addigra a gyerek elér egy olyan kort, amikor már a szülő ráhagyhatja akár napokra is nagyszülőkre, nagynénikre bátran. Nem igaz, hogy nem lehet ezt felfogni és megérteni!
Az amit tettél, fertelmes! és ha most elhagyod, egy undorító féreg leszel! INKÁBB mentsd meg a kapcsolatotokat! tegyél kettőtökért valamit! és fogadd el, hogy msot nem a lángoláson van a hangsúly!
És nyugodtan le lehet pontozni, amiért nem kiáltok azonnal válóügyvédért! nem divatos az én véleményem, tudom! de annál korrektebb! a család már több, mint 2 vagy 3 ember! ott nem nézheted csak és kizárólag a saját szex. és érzelmi érdekeidet!
válasza:Most nem akarom védeni a Kérdezőt,de ha érzéketlen tuskó lenne,a,kor most nem rágódna ezen!Nyilván,mint családos apának,megszólalt a lelkiismerete.Ez persze természetes.
Bárki kerülhet ilyen,vagy hasonló helyzetbe.A legrosszabb,mikor lesütött szemmel bekullogsz dolgozni,és magadra húzol egy álarcot,miközben belül emészted magad...
Kérdező,döntsd el,kivel lennél igazán boldog!Tedd a szívedre a kezedet,és válassz.
Amúgy,ha van kedved,írhatnál komikat közben.
válasza:Hú, micsoda indulatokat kavartam fel bennetek! Helyreteszek néhány dolgot, mert látom agyaltok, és beleképzeltek olyasmit, amit én nem írtam.
Régóta házasok vagyunk, nem 1-2 éve, szóval nem jó kérdés, hogy miért vettem el a feleségem. Nyilván azért, mert hosszú évekig vele akartam élni, de ez az érzés, és a hosszú évek is már mögöttünk vannak.
Hogy miért lett a kicsi? Ez jó kérdés, nem is tudok egyszerű válaszolt adni, de talán ez az egy dolog van, amit nem sajnálok, mert csodálatos kisfiú.
Kiakadt valaki, hogy "miért pont most". Azért, mert most jött el a döntés pillanata. Az egész idei év annak jegyében telt, hogy megjavítsuk a kapcsolatunkat, és nem megy.
Nem igaz, hogy a feleségem le van rokkanva a gyerek miatt, mert van segítsége, és igazán lazán veszi a dolgokat. Igaz, hogy nem én vagyok neki az első, de ezt korábban sem vártam el. Elég önálló vagyok, rólam sem kell gondoskodnia, és amióta a kicsi van, takarítónőt is fizetek. Ezek mellett nem menne tönkre anyagilag, mert elég jó egzisztenciát sikerült teremtenünk, és egyikünk sem semmizné ki a másikat.
Hogy miért nem várnék, míg a gyerek idősebb lesz? Mert 30 fölött vagyok, és nincsenek már beáldozható éveim. Most még én is, meg a feleségem is fiatal, mindkettőnknek van esélye új életet kezdeni, de ez 40 évesen már nehezebben menne.
És a mindenkit foglalkoztató kérdés, nem, nem feküdtem le a kolléganőmmel, mert egyikünk sem szeretőt akar, de elég biztosak vagyunk egymásban. Ha netán mégsem jönne be vele a dolog, a jelenlegi kapcsolatomon az sem változtatna semmit. Nem fellángolásról van szó, vagy ha mégis az, előbb volt a házasságom megromlása.
Na, röviden ennyi.
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!