Van itt olyan háztartásbeli nő, aki szeret is az lenni?

Szerintem ha van gyerek, gyerekek, akkor ez egy nagyon jó felállás, amennyiben a férfi képes annyit keresni, amennyire szükség van.

Gyerek nélkül viszont a napi 2 órás feladat miatt otthonülőnek lenni szerintem nettó lustaság.

Én is úgy gondolom, hogy gyerek, gyerekek és egy külvárosi vagy vidéki családi ház mellett ez egy nagyon jó felállás, már ha a férfi egyedül képes előállítani az anyagiakat.

De egy 40 nm-es társasházi kis lakásban háztartásbelinek lenni gyerek nélkül közel sincs egy szinten egy normál 8 órás munkával.

Én szerettem itthon lenni, bár az gyerekek mellett volt, és nem voltam egyedül se, mert háromgenerációs a ház, meg egy ponton a férjem és a tesóm is innen dolgoztak.

Viszont teljesen egyedül lenni egész nap az teljesen más, nyilván van aki pont erre vágyik, de van aki megkattan tőle.

Jelen.

Ha nem is teljesen mert dolgozom is itthonról, a közös vállalkozásunk papírmunkáit végzem. Ez napi kb 2, max 3 órás elfoglaltság de ha nem én csinálnám akkor fel kellene valakit venni. Úgy döntöttünk hogy a második gyerek után nem megyek vissza így nem kell egy harmadik felét bevonni a vállalkozásba.

Ez nekünk így praktikus. Ha nem kell napközben elmenni ügyet intézni messzebbre akkor munka közben főzök-mosok-takarítok.

Van hogy csak napi 1 órás munka van így magamra is jut egy pici idö.

Férjem reggel 5-kor Kel, este 7 körül ér haza így szerintem ìgy a reális hogy én csinálom meg az itthoni dolgokat.

Szeretjük mindketten ezt a felállást.

Én támogatom ezt, csak még huszonévesen nem keresek annyi pénzt, hogy abból eltartsak egy másik embert is, meg még esetleg gyerekeket is. Pláne magas színvonalon, ahol már szinte nem is kell nézni a költéseket. Szóval a saját életemben nem tudom megvalósítani (egyelőre) és ezért olyan párt kerestem, aki szintén dolgozik.

De ha a férfi keres eleget, akkor hajrá!