Vannak itt olyan emberek, akiknek a párját nem kedvelik a szülei?

Nekem sem kedvelik a szuleim a parom, azert is kerdeztem. Szamomra nagyon kulonos, hogy valamiert az elso perctol kezdve nem volt meg koztuk a szimpatia. Mikor eloszor jott bemutatkozni, hozott anyukamnak egy szep csokor viragot, apukamnak egy uveg bort es kedvesen eltarsalgott veluk. Nyilvan elso talalkozasnal nem tul laza a hangulat, de mikor boldogan kerdeztem oket az elso benyomasrol, csak rangattak a vallukat. Aztan volt nalunk meg tobbszor, erdekes modon sosem tortent semmi vita nem volt, mindig tisztelettudoan viselkedett, de valahogy nem tudja elerni a tetszesuket, sosem mondtak ra semmi pozitivat, mondjuk szidni sem szidtak. En ugy gondolom, hogy az lehet a gond, hogy a parom nem olyan mosolygos, csacsogos tipus (mikor kettesben vagyunk persze viccelodunk, hulyeskedunk, nevetunk) ugy alapvetoen a hetkoznapokban, hanem inkabb komolyabb, bar szamomra erthetetlen, ez miert ad okot az unszimpatiara. A masik gond pedig valoszinuleg az lehet, hogy az en anyukam mindig is egy nalam idosebb ferfit szeretett volna nekem, akinek mar van egzisztenciaja, esetleg orvos/ugyved stb, parom pedig 1 evvel idosebb, mint en, egyutt jartunk egyetemre, csak aztan o otthagyta, mert nem szeretett volna azzal foglalkozni, amit ott tanult, es elment dolgozni inkabb, a szuleimnek pedig ez se nagyon fer bele, ok kb onnantol szolnak barkihez is, hogy van e diplomaja. Szoval olyan nagy utalkozas nincs azert, en szeretem a parom, tervezzuk az osszekoltozest is hamarosan, nyilvan a szuleim kedveert nem hagynam el, hiszen ugy hiszem el kell fogadniuk, akit valasztok, de azert kicsit nyomaszt a reszukrol ez az ellenszenv.:)