Jogosan sértődik meg, hogy nem megyek betegen a családjához?

"én lejáratom őt, mert amúgy is szoktak nevetni a szülei, hogy milyen kis kényes pesti lány vagyok, nem győz védeni."

Ez téged kicsit sem zavar, hogy folyton rosszindulatúan kibeszélnek a szülei? :D

Akár jogos is lehet. Annyit hozzátennék, hogy ilyen esetben érdemes felajánlani, hogy ez a hétvége nem jó, de a következőn, akkor mégis szorítanék rá időt, hogy lemenjek.

Ők szerettek volna veled találkozni, akár betegen is, annyit megtehetsz, hogyha meggyógyulsz, akkor rááldozod az időd, hogy lemenj. Rögtön jobban veszi ki magát.

De betegen nem kell rohangálni, viszont ezeket az értékrendi konfliktusokat sem így kell kezelni, ha hosszú és jó párkapcsolatot szeretnél. Ahol lehet, ne kelljen a férjednek a családi és a te értékrended között őrlődni és akkor a fontos dolgokban könnyebb melléd állnia, mintha mindenen veszekedni kell.

Azért kiváncsi vagyok, hogy akik lepontoztak, azok hány éve élnek kiegyensúlyozott párkapcsolatban, és a családjukban milyen mintákat láttak.

Én saját családi tapasztalatból beszélek, és nálunk általában jól működnek a párkapcsolatok, pedig a anyum és anyósom is szörnyű anyósokat fogtak ki (mondjuk mindkettőjüknek második házassága, mert az egyikük első párjának nem lehetett gyereke, a másiknak meghalt az első férje huszonnégy évesen).

Nekem szerencsére jó anyósom van, mi még csak 15 éve vagyunk együtt a férjemmel (35-36 évesek vagyunk), de második kapcsolat mindkettőnknek és ezek a módszerek nálunk működnek.

És tudom, nekem is van néhány ismerősöm, akik beleállnak fölösleges konfliktusokba, amit szintén lehet, kérdés, hogy mennyire tesz jót a párkapcsolatnak, ha olyan dolgokon veszekszel, ami a párodnak fájdalmas.