Férjem akar gyereket én nem. Nektek volt ilyen? Mi lett a vége? Hogy oldottátok meg?

Nekem van olyan ismerősöm, aki a férje miatt vállalta be az elsőt. AZtán a hormonok annyira pályára tették :D (ő fogalmaz így), hogy azóta lett még 3 - mondjuk a 3. terhességre ikrek lettek, de akkoris most 4 gyereke van.

Egyébként, ha te ennyire nem akarsz, akkor vagy válás, vagy valaki "elengedi", ami egy ilyen életet meghatározó kérdésben nem létezik szerintem, max ideig-óráig, majd a vége megintcsak válás, illetve ott van még hogy áldozatot hozol (mert egy gyerek piszkos nagy áldozat) bevállalod, és megteszel mindent hogy élvezd.

1. ha nem akarok gyereket, NEM LESZ, tökmindegy, mit akar a másik, az én testem, és nekem nem kell gyerek

2. ALAP, hogy a kapcsolat eleje körül tisztázzuk a gyerek-kérdést, és igen, hagytam már el azért férfit, mert ő gyerekkel képzelte el az életét

3. ilyen ellentétes gondolkodással az összeköltözésig nem jutunk el, nemhogy házasságig

Egyébként ebből az lesz, hogy

1. megerőszakolod magad és szájhúzva szülsz neki

2. elhagyod - megjegyzem, ez a legértelmesebb megoldás

3. nem szülsz, és végül elválik, és csinál másnak gyereket

Szóval jó döntés csak az, hogy szétmentek, mert nem egyezik az utatok.

Érdemes lenne tisztázni, hogy miért akar gyereket, tudja-e mivel jár egyáltalán, mennyire akar ebben részt venni.

Ha a kedvéért bevállalod, és úgy jársz hogy otthagy vele, akkor ezzel együtt tudsz élni?

Jó de akkor meg ne nyirvákoljon ha elhagyha a férje ha meg magában nem akarja feltárni a problémát és itt vekeng idegenek előtt, hogy a gyerekkorában összejött szerelme elhagyja e? Változnak az emberek, nyilván ez fiatalabb korban sokaknál nem téma élik az életüket és később érik meg a gondolat, valszeg a férjénél ez történt.

Én pl. Ha szeretem a férjem nem tudnám megtenni, hogy önző módon az én elveim szerint éljünk. Valamilyen kompromisszum kell. A saját önös érdekei miatt nem foszthat meg egy másik embert egy olyan dologtól amire belülről vágyik, mert soha nem lesz túl rajta és hiába telik el még 10-20 év bánni fogja és ez a kapcsolat már soha nem lesz ugyanolyan. Az pl teljesen más ha egészségügyi problémák miatt nem lehet, de pl akkor is kell egy döntés, de az más lesz, mert megpróbálta az illető.

Amúgy nem értem miért ne lehetne segíteni olyan kérdésekkel ami a kérdezőt is közelebb viheti ahhoz, hogy megértse saját magát, hogy mit miért nem akar? Írja, hogy nem akarja elveszíteni a férjét, de közben nem tudja, hogy fel tudná e "áldozni" magát...szóval itt több kérdés is felmerül, hogy egyáltalán mennyire szereti.

Szóval azt gondolom, ha valaki egy ilyen kérdést feltesz és itt nyavajog azon, hogy vajon elhagyják-e, akkor a reális tényekkel és kérdésekkel is szembe kell tudni nézni, mert ez nem csak fekete és fehér.

19, önös érdek, megfosztás, meg nyavalygás. Ezekkel aztán előbbre lesz a kérdező:D Igaz, hogy azzal sem feltétlenül, hogy másnál hogy alakult. Amúgy szabad akaratukból vannak együtt, és bármikor dönthetnek az ellenkezője mellett is. Sem a kérdező nem tart pisztolyt a férje fejéhez, hogy maradjon vele gyerek nélkül, sem a férje az övéhez, hogy szüljön neki gyereket (remélem legalábbis).

Nálunk én lemondtam a harmadik gyerekről, mert a férjem nem akar többet. Ha belement volna csak az én kedvemért, annak baromira nem örültem volna.

Ebben nincs sajnos kompromisszum szerintem. Én nem tudnék úgy leélni a férjemmel egy életet,hogy tudom,hogy minden vágya egy közös gyermek(a lányunk születése előtt is éveken át mondta,amíg még nem próbálkoztunk),de én nem akarnám,minden nap előjönne bennem de úgy gondolom egy idő után nála is kibukna;vagy fordítva ő se tudna úgy hogy tudja hogy magamra erőltetem. Bármelyikőtök is enged az boldogtalanná tenne titeket valószínű. Nem kizárt az sem,hogy egy idő után ő adná be a válást,hogy találjon olyat,aki szeretne. Szerintem akiben ez a vágy benne van,ezt nem lehet elültetni semmivel sem. Az meg,hogy magadra erőltetsz egy gyereket nem túl jó ötlet,tényleg hatalmas nehézség még úgy is,hogy őszintén vágyik rá az ember. Nekem olyan ismerősöm van,akik megbeszélték a kapcsolat elején és most már 15 éve vannak együtt,ugyanúgy nem szeretnének.

Sokat nem segítettem ezzel én sem. :\

" Szinte gyerekként gabalyodtunk össze,"

Nem akarlak megbántani, de a ti kapcsolatotok nem a gyerektéma miatt fog szétmenni, hanem főleg azért, mert egyikőtök sem élte ki magát.