5 hónap után megkérte a kezem, nemet mondtam, hogyan tovább? 21L

Életem első párkapcsolata, először tetszett úgy igazán valaki, előszőr voltam szerelmes, vele vesztettem el a szűzességemet.. minden. Sosem volt semmi nyomás azzal kapcsolatban, hogy tapasztalatlan vagyok, pont ebbe a nyugodt és türelmes természetébe szerettem bele. Hogy stabil, és kiszámítható, nem játszmázik. Minden tökéletes, konfliktusaink nem nagyon voltak soha.

Viszont ettől függetlenül még mindig csak egy 5 hónapos kapcsolatról beszélünk, nagyon az elején vagyunk még mindennek, és mindketten nagyon fiatalok vagyunk. Én 21, ő 23.

Már beszéltünk a jövőbeli tervekről, pont annak kapcsán került szóba, hogy sok ismerősöm házasodik és vállal gyereket elég fiatalon. Mondtam is hogy teljes őrültségnek tartom és direkt mondtam neki, hogy én nem vagyok benne biztos hogy valaha is szeretnék házasodni. Ha mégis, akkor még évek múlva, az esküvő pedig legyen kicsi és egyszerű. A nyilvános eljegyzés gondolatát pedig elviselni sem tudom.

Erre 23.án megkérte a kezem. A város kellős közepén. Fogalmam sem volt hogy ilyet tervez és irtó kínosan éreztem magam. Mire bármit mondhattam volna, már mindenki minket nézett és újjongott és egy csomóan kameráztak is. Nem tudom hogy jól döntöttem e de először igent mondtam és mindenki örült és tapsolt. Pedig tudtam hogy nem fogok hozzámenni, de így is nagyon kínos volt a szituáció és végtelenül kellemetlenül éreztem magam, ha ott mindenki előtt nemet mondok akkor teljesen megszégyenül.

Szóval utána elrángattam egy félreesőbb helyre és kérdőre vontam. Eléggé ki voltam akadva, nem is értem mi ütött belé. Még csak 5 hónapja vagyunk eggyütt és annyira fiatalok vagyunk és egyáltalán nem ilyen eljegyzésre vágytam. Nekem ez túl gyors és túl korai. Nagyon összevesztünk és azota se beszéltünk. Nem is értette mi bajom. Én meg azt hogy ő hogy gondolta ezt az egészet.

Most nem tudom mi legyen vagy hogy amúgy mi van. Nem vagyok benne biztos hogy most szakítottunk e. Vagy hogy ezek után még van e esélyünk.

Most délután írtam neki, hogy beszélnünk kéne, látta de nem válaszolt.

Mit gondoltok?