Diplomás nő és szakmunkás férfi. Mik a tapasztalatok párkapcsolat terén (hosszútávon)?

én ilyen helyzetben vagyok. párom pék szakmunkás, én építészmérnök szakon vagyok negyedéves hallgató. több nyelvvizsgám van, ő nem beszél semmilyen nyelvet. ennek ellenére már több, mint 2 éve tart a kapcsolatunk és sokkal jobban megértjük egymást, mint az előző barátommal, aki szintén egyetemista volt. a szüleimnek az elején nagyon nem tetszett, hogy Őt választottam, a mai napig sem békültek ki vele teljesen, de hát az én életem, ha elrontom, akkor legalább én rontottam el... de szerencsére úgy tűnik, hogy jól alakulnak a dolgok, összeköltözést tervezgetjük, stb. amúgy az egyetemen jöttem rá, hogy vannak iszonyat buta és unintelligens emberek... ez szerintem sokat elmond a mai felsőoktatási rendszer hibáiról, arról hogy mennyit ér egy diploma...

22/N

Ezzel a problémával sajnos magam is találkoztam, több szemszögből. A szüleimnél ugyan annyival jobb a felállás, hogy apukám technikus, anyu diplomás közgazdász. Külön-külön mind a ketten nagyon rendes emberek, és egyetlen rossz szavam sem lehet rájuk, mint szülőkre. Mindent megadtak nekem, és mindketten maximálisan szerettek és szeretnek a mai napig. Ugyanakkor anyukám az évtizedek alatt folyamatosan panaszkodott nekem, hogy rettenetes a házasságuk, így nem lehet élni. Valóban: nincsen igazán közös témájuk a mindennapi problémákon és általános dolgokon kívül...

Magam is diplomás fiú vagyok (32 éves, mérnök, közgazdász). Volt egy nagyon okos, intelligens, rendkívül művelt ügyvéd barátnőm, aki miután szétmentünk (hosszú történet), összejött egy tetőfedővel. Aztán nekem sírt, hogy nem egymáshoz valók, nem lehetnek boldogok, mert nem tudnak mélyebb, komolyabb témákról értelmesen társalogni. Más a világképük, más a tájékozottságuk, még a szókincsük, szóhasználatuk is. Mégis együtt vannak már évek óta.

A kérdésre nincsen általános válasz, mert vannak példák, amelyek azt erősítik, hogy a dolog működhet (úgy, ahogy). A saját életemet kizárólag művelt, tájékozott partnerrel tudom elképzelni, hiszen igényem van a hosszas beszélgetésekre legyen szó irodalomról, zenéről, filmekről, történelemről, vagy akár politikáról. A műveltség persze nem okvetlenül a diploma függvénye, viszont.... (és ide most szándékosan nem írok semmit)

Összegezve: az ilyen kapcsolatok életképessége első sorban a felek elvárásainak, igényének a függvénye. Szerintem ha a nő valóban széles körben művelt és kívánja az intellektuális társalgásokat (mondjuk a reneszánsz költészetről, a francia forradalomról, vagy éppen a brit lakosság etnogeneziséről), akkor hosszú távon eléggé unalmas lesz számára az a partner, akit csak a foci, a kert meg a horgászat érdekel.

Legfontosabb a szeretet, és a tolerancia. Enélkül hosszú kapcsolat nincs.

A véleménykülönbség csak ezután jön.

Olyan is van aki azt mondja, hogy ahol két ember mindenről ugyanazt mondja, ott az egyik felesleges. Ki is kell egészíteniük egymást. Ha mindenről ugyanazt gondolják, és mondják, akkor unalmas, mintha önmagával beszélgetne az ember. A véleménykülönbség, és a különbözőség az jó, csak szókincs, kultúra, tapintat, empátia, stb,...stb...kell az együttéléshez.

Szerintem.. :-)

Kapásból tudok 2 olyan házaspárt ahol a férfinek egy szakmája van a nőnek meg 2 diplomája és nagyon jól megvannak már 15-20 éve.

Lehet hogy az ágyban volt a szüleidnek problémájuk csak azt még se mondhatja anyád hogy nem volt jó a szex apáddal:D

Sziasztok!

Szerintem rosz helyen keresgéltek. Egy kapcsolatnak nem az a titka hogy milyen suliba jártál, vagy bármi ilyesmi! A titok az hogy milyen emberek vagytok, passzolnotok kell egymáshoz, feltétel nélkül kell szeretni a másikat, mindig meg kell halgatni, meg kell érteni és támogatni. Ha ez megvan és a szex is jól megy, és nem vagytok nagyon csórók akkor van esély a jó és hosszú kapcsolatra. Az tök mindegy hogy van diplomád a párod meg kétkezi munkás, ha a fentiek nincsenek meg akkor nem fog sokáig működni a dolog az szinte biztos. Lehet ha az egyikőtök minden elnéz és eltűr amit a másik csinál akkor együtt lesztek sokáig, de akkor te nem leszel boldog, hacsak nem élvezed ha szivatnak. És a lóvé is kell mert ha nincs akármekkora a szerelem a mindennapos gondok megölik a kapcsolatot.

Ennyi a titok.