Egy 13 éves lány lehet érett egy komoly kapcsolatra? 15/F

Ne keverjétek össze a biológiai érettséget (ami megtermékenyítőképességet jelent) a lelki érettséggel. Feltételezem, a "komoly kapcsolat" alatt érzelmi, lelki komolyságot értünk, ezért szerintem nem elég a (kétségtelenül fontos) biológiai vonatkozásokkal foglalkozni. Szerintem lelkileg az a lány/nő érett, aki:

- egyedül is teljes értékű életet él, nem szükséges, hogy más (anyja, apja, barátja, barátnője, stb) megmondja neki, mit gondoljon, az érzelmi stabilitása ezektől a kapcsolatoktól viszonylag független, valamint nem cseréli fel a szerepeket (pl. a barátjától nem azt várja, amit az apjától kap vagy kapna meg);

- van önálló ízlése, értékítélete, érdeklődési köre, feltalálja magát akkor is, ha nem foglalkoznak vele, meri megkérdőjelezni a szülei vagy a barátai ízlését, de nem is lázad vakon ezek ellen, hanem el tud fogadni mást, önmagát is meri felülbírálni;

- büszke arra, hogy nő, öltözködésén, gesztusain, szóhasználatán, testtartásán (tehát nem a mellei méretén!) mindezt vállalja; ezt nagyon nehéz definiálni;

- képes magát őszintén odaadni egy kapcsolatban, játszmák és a partner kihasználása nélkül, képes vállalni az érzelmeit és a megfelelő időben a megfelelő módon kimutatni azokat.

Vagyis sem a szex nem szerepel ezekben, sem az, hogy egy kapcsolatban boldognak érzi-e magát, de még az sem, hogy hány oldalas az életrajza.

Még annyit, hogy szerintem nagyon kevesen felelnek meg a fenti, talán nem is teljes listának. 20-25 évesen a nők többsége még biztosan nem, én elvétve találkozom olyanokkal, akik mintha megfelelnének, de jobbára foglaltak.

24 F

Annyit mondanék, hogy nekem is elég fiatal barátnőm van és igazak rá amiket 12:36 írt.

Az érettséghez nem feltétlen szükséges tapasztalás, egyszerűen valaki ilyen, valaki meg olyan, ezt nem lehet az alapján meghatározni, hogy hányszor kerülte meg valaki a napot, vag hányszor volt részeg. :)

Az is igaz, hogy ebben a korban (mondjuk felette is) mindenki azzal kapálózik, hogy Ő hű de felnőtt már, de általában pont azok a felnőttek akik nem próbálnak felvágni ezzel, mivel aki valóban érett az nem mindig tudja magáról, mert neki ez természetes. Most pl. egy 22 éves egyetemista aki össze-vissza csalja a barátnőjét, minden hétvégén részegen fetreng és a dugásban látja az élet értelmét az mennyivel jobb, mint egy 8.-as kislány aki cigizéssel, sminkkel meg káromkodással próbál komolynak tűnni? Semmivel.

Az én barátnőmnek nehéz gyerekkora volt, így sajnos hamarabb kellett felnőnie. Érzelmileg, értelmileg magasabb szinten van a korosztályánál, és ez nem abban nyilvánul meg, hogy összevissza piál meg cigizik, hanem a belső értékeiben, abban, hogy felelősségteljes, megfontolt, tanul a hibáiból, és mégsem kérkedik azzal, hogy Ő hű de más mint a többi.

Bocsi, hogy elkanyarodtam kicsit a témától, csak nem szeretem mikor a kor alapján általánosítanak.

Visszatérve a kérdésre: Szerintem hívd el sétálni, beszélgessetek sokat, majd látni fogod, hogy jól érzi-e magát meg ilyenek. Ha "összejön" a dolog akkor viszont úgy gondolkodj, hogy pár évig nincs szex, viszont a kapcsolat hosszúságát, komolyságát megint ne kössük életkorhoz. Van szerelem ami gyerekkorban kezdődik és a sírig tart, és van aki 40 évesen sem tud megállpodni.

19/F

[link]

Még egy 10 éves is:DDDDDD

"ma 13:55"

12:36 vagyok, és szerintem az érettség teljesen elengedhetetlen feltétele a tapasztalás. Nyilvánvaló, hogy nincs olyan ember, aki érettnek születik, az "érés" szó jelentése is magában hordozza az időbeliséget... :)

Legfeljebb abban van különbség, hogy kinek mennyi időre és mennyi esemény megtapasztalására van szüksége ahhoz, hogy ő fejlődjön. Pl. van, aki 20 párkapcsolat után is elköveti ugyanazt a hibát és továbbra is éretlen komoly kapcsolatra, míg a szerencsésebbek egy kapcsolatból is képesek tanulni.

Nem gondolom, hogy szükségszerűen érett lenne az, aki már nagyon korán rengeteg mindent átél. Lehet, hogy valakinek nehéz sora van, fiatalon megtapasztalja az élet keménységét, elveszti szüleit, dolgoznia kell, stb, de még nem elég erős ahhoz, hogy ezeket torzulás nélkül viselje. Persze, kemény, önálló, talpraesett egy ilyen lány gyakran. De tud gyengéden szeretni is? Ki tudja mutatni az érzelmeit? Pláne: nem csak menekül a sanyarú gyerekkorából, hogy végre egy pasinál "biztonságban" legyen?

Szóval szerintem érett az lesz, akinek:

- rendes gyerekkora van, megfelelő időben megkapja a gyereknek való bánásmódot, így megtanul ragaszkodni, játszani, örülni;

- megfelelő ütemben átlép a felnőtt korba, fokozatosan önállósodik, fokozatosan elengedi a szüleit, és a szülei is őt.

Természetesen nem ismerem egyik hozzászólót sem, általánosságokról beszéltem.