Szerelmesek, vagy azok akik valaha is voltak szerelmesek, HELP?

Igazából a szerelem nálam mindig akkor nyílt meg, mikor a szemébe néztem mélyen... amikor keresni kezdtem... amikor nem csak azért találkozom vele,mert mittomén, nincs jobb dolgom, hanem, mikor valamit keresek benne..

Nem tudom irányítani sajnos, így csak akkor veszem észre, mikor elpirulok :)

1. Ilyen nem létezik. Az érett szerelem nem így működik.

2. Velem még nem volt ilyen. A szikra mindig ott volt.

3. Szerintem igen. De az is lehet hogy fordítva van: nagyon megtetszik a belsője, és fokozatosan egyre "szebbnek látom".

1. Ilyen nem volt velem.

2. - 3. Ez viszont így:) Egyszer csak belegondoltam, hogy Úristen, hát ha Ő nem lenne, nem is tudom mi lenne velem nélküle. És igen, a szerelem fokozatosan alakult ki, csak a ráébredés tartott egyik pillanatról a másikra, és egyszerre volt hihetetlenül jó érzés, de ijesztő is, hiszen ezentúl van egy ember, akitől egy kicsit is függök.

Az a szikra amit első pillantáskor érezhetünk az csak szikra, nem szerelem. Nem szabad a szerelmet ilyen szikrákkal meg fellángolásokkal keverni. :)

Szerintem a szerelemhez alap, hogy ismerd a másikat, bízz benne, és mivel belső értékek felé irányuló érzelem így a külseje nem annyira mérvadó (értsd: lehet valaki tökéletes külsejű, ha belül nem passzol akkor lényegtelen). Nekem eddig egy szerelmem volt, aki mellette a legjobb barátom is, tehát ismertük egymást és bíztunk a másikban, így alakulhatott ki. Sajnos párkapcsolatilag nem illettünk össze, így vége lett, de ugyan úgy igazi barátok vagyunk.

Nálam a 2. eset áll(t) fenn. Nagyon odavoltam egy srácért, akit nem ismertem úgy igazán, de jóban voltunk. Közben összeismerkedtem egy másikkal és nagyon 'egymásra találtunk'. De csak barátkoztunk. Nekem ő egyáltalán nem tetszett, úgy voltam vele, hogy na végre, egy igazi fiúbarát! Aztán már ott tartottunk, hogy szinte mindennap találkoztunk. És szépen lassan rájöttem, hogy mellette vagyok igazán boldog, ő az, aki törődik velem..., közben megtetszett, 'megszépült' a szememben, és ahányszor hozzám ért, valami különös érzés futott rajtam végig.

Mondanom sem kell, a másik srác el lett felejtve :D

Valamint rájöttem, hogy az a régi csak ilyen 'gyerekszerelem'-szerű dolog lehetett, hiszen nem is ismertem őt igazán.

Szerintem így alakulhat ki. Ha megnyíltok egymásnak, és a lelkébe szeretsz bele. :)