Ezt már nem szabadna, mégis lassan már majd megőrülök érte. Mit tanácsoltok?

15:53!

Erről van szó,erről a bizonyos kémiáról...ennyire engem még nem vonzott senki,még a mostani párom sem.

ÉS ez a vonzalom azóta van bennem ilyen szinten,mióta megtudtam,hogy tetszem neki,és eltudna velem képzelni egy kapcsolatot. Addig csak: "jó pasi,de az én párom jobb"

Most viszont...

Egyébként ez a srác belsőre és viselkedésileg nem éppen az "esetem" ... de külsőre valami elképesztő szikra van köztünk... sajnos!

15:54!

Tudom,hogy ezt csak én dönthetem el,csak kiváncsi voltam mi az ami még bele fér egy kapcsolatba. Úgy gondolom,hogy ez már nem. Ilyet már nem szabadna érezni amit én....

Nekem eszembe sem jutott egyébként az,hogy szakítsak a párommal,én annak örülnék a legjobban ha ez az érzés és vonzalom megszűnne... De nem tud,egyre többet gondolok rá... sajnos :(

Ma is már suliban alig vártam,hogy át jöjjön az osztályunkba,hogy rám nézzen....

Mert az a nézés sem olyan,hogy "rám néz és oké,akkor mi van?" --- hanem látom rajta,hogy még a szeme is mosolyog,hogy úgymond megszűnik minden körülöttünk....

Ez már nagyon nem normális :(

Azt akarom,hogy ennek vége legyen :(

17:44!

Nagyon remélem,hogy elfog múlni ez a vonzalom,mert már kezdek megőrülni...

Szeretem a párom, (bár voltunk már mélypontokon),de mégis olyan furcsa érzés van bennem...

Nagyon tetszik nekem az a srác,és így,hogy tudom,hogy én is neki és közben van nekem egy szerető párom aki törődik velem-- így nagyon nehéz.. főleg úgy,hogy egy gimibe járunk,és átjár hozzám :( így nagyon nehéz...

Írjatok még légyszíves,mert nagyon tanácstalan vagyok és kíváncsi vagyok a véleményeitekre erről.

Egyet értek veled,utolsó válaszoló.

Bár,az,hogy legyek mindkettővel,az valahogy nem klappol,ezért tuti,hogy ezt nem teszem. Inkább próbálok a sráccal nem foglalkozni,és a páromra koncentrálni. Nem vagyok az a típus,hogy egyszerre kettővel-- mert ha ez kiderülne a párom,úgy ott hagyna,hogy az nem kifejezés,a másik fiúval meg lehet,hogy nem is jönne össze a dolog. Szóval nem így lesz.

Adok magamnak egy pár napot,hetet és majd meglátom mi lesz.

"De az a srác lehet addig lenne érdekes számodra míg nem fekszel le vele...és a párodat meg szereted...érted mire akarok kilyukadni..."

---> Na,ebben lehet,hogy van valami igazság. Vonzódom hozzá,tetszik nekem nagyon,sőt már olyanokat is fantáziáltam vele,hogy pl. milyen lehet vele a szex.... Katasztrófa vagyok. Ezt már rég nem szabadna.

Köszi egyébként a tanácsot. :)

Nagyon,az nem is kifejezés mennyire...

Az említett fiú még mindig udvarolgat nekem (úgy,hogy tudja,hogy van párom), és kezdem azt érezni,hogy élvezem.

Örülök,ha láthatom,ha meghallom a hangját felcsillan a szemem,úgy tud rám nézni,hogy elolvadok,még a szívem is összeszorul... Egyszóval kezdek bekattanni.

Mindeközben persze,a párom foggal-körömmel harcol értem,hogy örökké az övé maradjak,és úgy néz ki,hogy kezd rendeződni is a kapcsolatunk....

Ritka tanácstalan helyzetben vagyok most,és ez sajnos kihat az egész napomra,sokkal feszültebb vagyok,azonnal robbanok minden kis apróságra,ráadásul a suliban sem ártana,hogy összeszedjem már magam,de nem,hogy összeszedni még megtartani is nehezen tudom így a jelenlegi átlagaimat.

De majd lesz valahogy,ehhez már máshogy nem tudok hozzáállni.

Reménykedem,hogy a fiú kezd alábbhagyni az udvarlásaival (és akkor talán bennem is megszűnne a vonzalom),mert ha nem nem tudom mi lesz...

Köszönöm amúgy,a jó tanácsaidat,és azt is,hogy így próbálsz segíteni :) aranyos vagy :)