Lehet nem tartani az anyóssal a kapcsolatot?

Igen, eleinte így működött, őszintén megbeszéltük, felnőtt emberek módjára, nyájasan, nehogy megsértsük a másikat, úgy ahogy illik, minden problémát megbeszéltünk, de aztán eltelt egy hónap, mégegy hónap, és volt beszéd, nem volt beszéd, ugyanúgy csinálta azokat a dolgait, amivel engem és a férjem is az őrületbe tud kergetni. Utána is megbeszéltük, nem is tudom hány alkalommal már, de hasztalan.... sajnos egy 57 éves embert nem tudok megváltoztatni, és ha esetleg akarna, akkor is kétlem hogy tudna, ez a természete, azt nem tagadhatja meg, egy ideig próbálta, aztán mindig visszabukott a szokásos megjegyzéseihez.

Ezért mondom, hogy nem látom értelmét ennek. Akik azt írták, hogy a kötelezően megtartott beszélgetésekre menjek át, azoktól azt kérdezem, miel én mindig ezt érzem: hogy a lelkem nem jobb attól, ha azokon az alkalmakon folyamatosan szorongok, a férjem is, mindenki érzi a feszültséget, utána meg az esetleges beszólásait kelljen magamban tartanom, mert ha a férjemnek mondom, tuti veszekedünk, akkor mért menjek át? Hogy stresszes legyek, hogy beszólhassanak nekem, ne unatkozzak, ne legyen a férjemmel olyan harmonikus a kapcsolatunk, vagy mért? Ezt nem értem!!! A férjem is tudja, hogy ez egy konfliktusforrás lesz világ életében, akkor mért akarja ezt a feszültséget? Hogy minden eges alkalommal veszekedés legyen köztünk anyósom miatt????Mert én férjemmel semmi más miatt nem szoktunk vezekedni, csak a családja miatt.