Adjak egy esélyt vagy inkább maradjunk barátok?

4 éve osztálytársam a srác, de szinte utáltuk egymást az elején. Aztán valahogy elkezdtünk dumálni és mostmár állandóan együtt vagyunk, szinte mindig. Suliban is, délután is mindig elkisér az állomáshoz, reggel megvár, szóval az egész délelőttöt és majdnem az egész délutánt együtt töltjük. Aranyos srác és szeretne is járni velem de egyszerűen nagyon félénk... Én nem akarok nyomulni és azzal elijeszteni, de nem bírom hogyha valaki ennyit szenved már az elején mert akkor később mi lesz. Én kedvelem és el tudnám képzelni vele, de nem akarok én kezdeményezni.Megkérdezi egyáltalán valaha is hogy mi lenne ha együtt lennénk vagy csak ilyen nyuszi fiú módján viselkedik?:S